Egy évvel ezelőtt meglepő körülmények között került elő Czene Béla (1911-1999) életműnek számos csúcsdarabja: a Kádár-kor szürke kulisszái mögé nyugati életérzést varázsoló festő képei a család padlásán lapultak.
A leszármazottak negyven éven át úgy tudták, hogy a kevésbé sikerült, így minőségi okokból száműzött képek alatt töltik a napjaikat, így a harminc, sőt, akár nyolcvan éve nem látható munkák felfedezése teljesen átírt mindent, amit a művésszel kapcsolatban eddig tudtunk.
Ebből az apropóból született meg a Kieselbach Galéria szerdától egy hónapon át, július 6-ig nyitva tartó kiállítása, A valóság szerelmese, amihez a Móra Kiadó egy reprezentatív albumot is kiadott. A Fákó Árpád által tervezett reprezentatív album 464 oldalon, több mint 400 műalkotás reprodukciójával, tudományos igénnyel, de a nagyközönség számára is fogyasztható nyelvezettel mutatja be Czene Béla méltatlanul háttérbe szorított, de újra felfedezett életművét.
Czene Bélát sokáig “lesajnálta” a magyar művészettörténet, pedig munkái kiváló belépési pontot adhatnak a magyar festészetbe. Képei olyan izgalmas látványt nyújtanak, hogy rögtön megragadják a közönséget, amely mindig is szerette – mondta el a monográfia és a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Kieselbach Galéria tulajdonosa.
Kieselbach Tamás hangsúlyozta: Molnos Péter könyve izgalmasan mondja el Czene Béla életművét, tele meglepetéssel. A kötet azt bizonyítja, hogy nem ismertük Czene Bélát – fogalmazott.
Janikovszky János műgyűjtő, a Móra Kiadó tulajdonos-vezérigazgatója kiemelte: a kötettel és a kiállítással Czene Béla születése után száztizenegy évvel kapja meg azt, amit már nagyon régen megérdemelt.
Szavaihoz a Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Aba-Novák Vilmos és gróf Batthyány Gyula monográfiáját is elkészítő Molnos Péter csatlakozott, felidézve Czene életművének főbb eseményeit. A szakember többek közt arról beszélt, hogy a főisoklán mesterét, Rudnay Gyulát otthagyó, majd ösztöndíjjal Rómába utazó festőre Itáliában nem a kortárs festészet, hanem a reneszánsz elődők gyakorolták a legerősebb hatást.
Ezt követte a Czene-életmű legerősebb korszaka, a népi periódus, az ötvenes években azonban csatlakoznia kellett a szocreálhoz. Ennek elmúltával, az ötvenes évek végétől talált rá arra a hangra, amely mellett aztán haláláig kitartott – fűzte hozzá.
Czene Béla ma éppen ezekről, a hatvanas-nyolcvanas éveket tűpontosan megragadó, mai szóval retró hangulatú képeiről ismert, ami nem véletlen. Egy-egy tárggyal, ruhamintával rögtön bevezeti a nézőt az adott korba, miliőteremtő képességben nem találni párját a magyar festészetben – mondta el Molnos, majd emlékeztetett arra is, hogy Czenére jellemző volt a festészet érzéki élvezete, ez pedig az életmű nagyságában is megmutatkozik, hiszen a művész
A kiállításon – aminek megnyitója kedden 17 órakor lesz a Kieselbach Galéria Szent István körút 5. alatti terében – egy eddig lappangó Czene-alkotást is bemutatnak majd.
