A római alapokra épített Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban kétezer év emlékei vannak jelen, ennek ellenére a kortárs és XX. századi alkotásokra is jut figyelem – mondta el a műtárgyak elhelyezése kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Osztie Zoltán plébános.
A templomban ennek megfelelően immár négy Molnár-C. Pál-alkotással is találkozhatnak a látogatók – derült ki az eseményen, amin Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) tudományos főigazgató-helyettese felidézte: a templom oltára a második világháborúban elpusztult, pótlására ezért 1947-ben meghívásos pályázatot írtak ki, amin három művész, Molnár-C. Pál, Szőnyi István és Medveczky Jenő kapott meghívást. Kettejük pályamunkáját ma a Nemzeti Galéria őrzi, Medveczky pályaművéről azonban még fotó sem maradt fenn.
– jelentette be.
Csillag Éva és Csillag Péter, a Molnár-C. Pál Múzeum tulajdonos-igazgatói arra is emlékeztettek, hogy az 1947-48-as pályázat zsűrijében a kor legnevesebb művészettörténészei kaptak helyet, akik a leginkább áhitatot keltő, a templomi környezetbe legjobban illő alkotásként választották ki Molnár-C. Pál munkáját, ami egyébként a gyülekezetnek is a legjobban tetszett.
A templomba került a Szent család című, 1933-ban készült munka is, ami a festő római ösztöndíja során kialakított stílusának kiemelkedő darabja. A képet 2021 őszén a Pintér Galéria kölcsönözte a múzeum kiállítására, majd Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora vásárolta meg a gyűjtemény számára, hogy minél többen láthassák. Ez mostanra valósulhatott meg, így a Ménesi úti kiállítótér helyett az immár a keresztelőkápolnában, a Ferenczy Béni által díszített keresztelőkút mellett látható.
Csillag Éva és Csillag Péter májusban tárlatvezetéseken mutatja majd be az alkotó a főplébániatemplomban található műveit, ennek részletei azonban egyelőre nem szerepelnek a templom hivatalos honlapján.
A változások sora ezzel még nem ért véget: csütörtöktől a Molnár-C. Pál Múzeumhoz közeli, XI. kerületi Balogh lejtő ugyanis a festő nevét vette fel.
