Fővárosi védettséget kapott egy sor modern társasház, villa, és a Dob utcai trafóház

Az év elején Budapest vezetése úgy döntött, hogy a modern épített örökség az elmúlt évekre jellemző pusztítása, vagy gyökeres átépítése miatt legfőbb ideje fővárosi védelem alá helyezni azokat az épületeket, amik megmaradása a közeljövőben nem biztosított, vagy arcuk különböző munkálatok miatt gyökeresen átalakulhat.

Február végére el is készült az első lista, aminek elemei megkapták ezt a státuszt – köztük a Várnegyed 1945 utáni beépítései, a Déli pályaudvar, valamint az elmúlt közel száz év tucatnyi színvonalas lakóháza –, április 13-án pedig egy újabb sornyi épület került a Főváros Közgyűlés elé, ami zöld utat engedett nekik a védetté válás felé.

Ennek hírét Karácsony Gergely főpolgármester hétfői bejegyzésében osztotta meg, majd hozzátette: a húsvéti hosszú hétvégéig bezárólag így

2022-ban már több mint száz épületre terjesztették ki a védelmet.

A városvezető posztjában arról írt, hogy a listában „bő 120, és alig 50” éves házak is vannak, mert

ahelyett, hogy önkényesen kiválasztanának egy-egy korszakot, a város valódi történetét, valódi múltját kívánják megvédeni.

Az április 13-i ülés napirendje sajnos még nem elérhető a főváros vonatkozó oldalán, a 8-án leadott, a védettségi ajánlásokat hosszú indoklásokkal is ellátó előterjesztés azonban magában foglalja a teljes listát, aminek a Közgyűlés vélhetően minden pontját elfogadta.

Ezek közül szedtük most pontokba a legfontosabbakat:

• A Csalogány utca és a Bem rakpart sarkán álló, korábban az Omega dobosának, Laux Józsefnek, illetve a zenekar szövegírójaként számos slágert jegyző Adamis Annának is otthont adó II. Csalogány utca 1. (Vedres György, 1967-1969)
• Az Országházzal szemben álló Pontház (II. Bem rakpart 36-37. – Fő utca 61.), az 1945 utáni újjáépítések kezdeti szimbóluma, a háború utáni első modern lakóház (ép. Németh Pál, Scultéty János, Szilágyi Jenő, 1948-1949)
• A figyelmet furcsa sarokrészével magára irányító II. Bimbó út 1-5. (ép. Katona János, Székely Dezső, Molnár Sándor, 1927)
• A háromemeletes, modern II. Bimbó út 6. (ép. Málnai Béla, 1940)
• A modern építészet zsenije, Árkay Bertalan (1901-1971) méltatlanul kevésszer emlegetett villaépülete, II. Branyiszkó út 34. (1932)

• Az íves sarokerkélyeivel a Fény utcai piacra igyekvőket néző II. Fény utca 2. (ép. Vidor Pál, 1940)
• A Gyermekvasút újabb állomásai, a Csillebérc, a Jánoshegy, a Széchenyihegy, a Virágvölgy, a Hárshegy, a Szépjuhászné, illetve a Hűvösvölgy (1948-1950)
• A sávablakos, sötét téglahomlokzatú I. Gyorskocsi utca 22-24. (ép. Jánossy György, Hrecska József, 1966-1968)
• Az első magyar Ybl-díjas építésznő, Mináry Olga (1929-2000) II. Hankóczy Jenő utca 30-32. alatti lakóépületei (1973)
• A Margit körút 43-45. (ép. Dúl Dezső, Fenyves István, Hont Róbert, 1964), illetve 47-49. (ép. Dúl – Fenyves – Hegyi Lajos, 1964)

• A ma a II. kerületi Önkormányzatnak otthont adó, hetven évvel ezelőtt a Magyar Dogozók Pártja megrendelésére született Mechwart liget 1. (ép. Körner József, 1952)
• A kapuzati domborművei, illetve hullámzó sarokrésze miatt is említésre méltó II. Keleti Károly utca 16. (ép. Hámor István, 1943)
• A II. Napraforgó köz 4. alatti lakóházak (ép. ifj. Masirevich György, 1933)
• A terméskővel burkolt II. Zsemlye utca 2/A-6. (ép. Hofer Miklós, 1957-1960)

• A Római-part a Budapesti Hírlapszedők Köre által építtetett, ma rossz állapotú üdülőépülete, a Nyomdászotthon (III. Kossuth Lajos üdülőpart 59., ép. Pólya Sándor, 1935)
• Az óbudai kísérleti lakótelep épületei (III. Vörösvári út – Váradi utca – Bécsi út – Reménység utca – Zápor utca – Gyenes utca, 1959-1964)
• Az V. Széchenyi rakpart 4. – Széchenyi utca 1. (ép. Molnár Péter és Mühlbacher István, 1958-1961)
• A Chemolimpex egykori, a kétezres években a Zeppelin-projekt kedvéért még lebontani vágyott egykori székháza (V. Bécsi utca 4., ép. Gulyás Zoltán, 1963-1964, átépítve)
• Az ötszög alakú, a homlokzat síkjából alig kilógó erkélyeivel a Nemzeti Múzeum felé néző V. Múzeum körút 23-25. (ép. Gáspár Tibor, 1960)
• A Dob utcai transzformátorállomás (ép. Léstyán Ernő, 1965-1969)

• A Nemzeti Színháznak három és fél évtizedig otthont adó VII. Hevesi Sándor tér 4. (ép. Ázbej Sándor, 1964-1966)
• A Péterfy Sándor utcai kórház és rendelőintézet két lépcsőben megszületett épületei (VII. Péterfy Sándor utca 8-20., ép. Hültl Dezső és Hidasi Lajos, 1931-1932, ill. 1940-1942)
• A Baross utca és az Üllői út közt álló Belső Klinikai tömb (ép. Kolbenmeyer–Weber–Kiss, 1873-1882, ill. Kiss E. László, 1957-1963)
• Az 1956 utáni újjáépítés a harcok fontos csomópontjává vált Corvin köz szomszédságában álló példája, a IX. Üllői út 60-62. (ép. Schall József, 1957-1959), illetve a József körút 86. (ép. Csics Miklós, 1958-1959)
• Az Erkel Színház felé néző, L alaprajzú óriástársasház (VIII. Luther utca 4-6., ép. Kiss Albert, 1968)
• A Fehérvári út 17. alatti társasház (ép. Gulyás Zoltán, 1957-1960)
• Az egykori Beloiannisz Híradástechnikai Gyár fő tömbje (XI. Fehérvári út 58-68., ép. Arnóth Lajos és Szendrői Jenő, 1962-1964)
• Az egykori étterem kiugró dobozával különlegessé tett VERTESZ-irodaház (XI. Fehérvári út 108-112., ép. Rimanóczy Jenő, 1960)
• A Gourmand Kávéház egykori tulajdonosa, Vécsey Jenő cukrászmester felkérésére született XI. Meredek utca 38. (ép. Benkhard Ágost, 1940-1943) számú, a háború után előbb egy amerikai kémházaspár, majd két évtizeden át Losonczi Pál és felesége által lakott modern villa
• Az izgalmas erkélyek egész sorával szoborszerűvé vált XI. Váli utca 6. (ép. Kiss Imre, 1963-1971)
• A három évvel ezelőtt elhunyt Tokár György (1933-2019) fontos munkája, a XII. Hajnóczy József utca 4. (ép. Emődy Attilával, 1958-1965)

• A Városligetben hosszú évtizedeken át tartott Budapesti Nemzetközi Vásárok (BNV) utolsó maradványa, a Hermina út mentén álló, eredetileg protokoll-étteremként működött Pántlika Bisztró (ép. Kádár István, 1963)
• Az Országos Kisipari Szövetkezet (OKISZ) egykori XIV. Thököly út 60. alatti székháza (ép. Mónus János, 1971-1973)
• Az újpalotai víztoronyház (XV. Nyírpalota út 71., ép. Tenke Tibor – Mentes Endre, 1970-1975)
• A mátyásföldi villák mellett álló egykori II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola ma a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának otthont adó épületei (XVI. Diósy Lajos utca 22/A-C., ép. Wágner László és Fodor László, 1952-1954)

• A pestszentlőrinci római katolikus templom (ép. Kapuváry Gusztáv és Farkasvölgyi István, 1923-1926)
• Egy sor pestszentlőrinci épület, köztük Krautschneider József otthona és kocsilámpagyára (1897, ill. 1938), a Kiss-féle fotóműterem (1928), a Wiener-villa (ép. Kaesz Gyula, 1928), illetve a modern postaépület (ép. K. Artner Klára, 1963)
• A Bókaytelep első iskolája (XVIII. Wlassics Gyula utca 69., 1902, bővítés: 1918), illetve a két szomszédos villa (XVIII. Bókay Árpád utca 84-86., 1908 körül)
• A csepeli munkásszálló (XXI. Kossuth Lajos utca 30-46., ép. ifj. Dávid Károly, 1952-1953), illetve az egykori pártház (XXI. Szent Imre tér 11-12., ép. Weichinger Károly, 1952)

Az előterjesztés a listát magában foglaló oldalai itt külön is böngészhetők: