Kultúra

Újra régi arcát mutatja a Bajza utcai Walter Rózsi-villa

MTI/Koszticsák Szilárd
MTI/Koszticsák Szilárd
Elkészült az Építészeti Múzeum első épülete, május közepétől pedig a látogatók előtt is megnyílnak a kapuk.

Véget ért a két világháború közti modernizmus szép példája, a Bajza utcai Walter Rózsi-villa felújítása – írja az MTI.

Az épület felújításával a magyar építészet és műemlékvédelem a területet régóta megillető kiállítóteret kap – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Bajza utcai épület ünnepélyes átadásán.

A projekt az MMA alá tagozódott Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) végleges, a Városligeti fasor menti egykori szanatóriumi épületekben való elhelyezésének első ütemeként, a terület határán valósult meg. A látogatók előtt május 18-án nyíló tárlatát a villa, illetve egykori lakói inspirálták.

Nagy szükség van arra, hogy jobban értsük az építészetet, a korábbi idők történeteit, mesterműveit, a mestereket és gondolataikat. Meg kell érteni, hogy az építészetben mi a korszellem, amely múlékony, és mi az belőle, ami századok múltán is kiállja az idők próbáját. Épített örökségünk megőrzése nélkül a nemzeti kultúra megóvása elképzelhetetlen

– fogalmazott Gulyás Gergely, ellenkezőjét állítva annak, amit a kormány az elmúlt években az 1945 utáni épített örökség nívós példáinak szakmai párbeszéd, vagy konszenzus nélküli eltörlésével tesz.

Vashegyi György, az MMA elnöke kiemelte: Walter Rózsi operaénekes

1936-ban épült egykori lakóhelye az első, Magyarországon közpénzből felújított modernista villa, amely megnyitja kapuit a közönség előtt.

Galéria
MTI/Koszticsák Szilárd
Az épület Bajza utca felőli főhomlokzata

Almássy Kornél, a MÉM-MDK igazgatója arról beszélt, hogy a most felújított villa szomszédságában majdan megvalósuló épületegyüttes, az Építészet Ligete a magyar építészeti kultúra páratlan kincsestárát, mintegy 1,3 millió dokumentumot, tervet, fotót, bútort fog tudni bemutatni.

A felújított villában a Színtér és lakótér – a villa című nyitókiállítás a két világháború közötti építészetre, az otthon és a lakhatás témájára fókuszál, és a MÉM-MDK gazdag anyagára épít. Az egykori gyerekszobában a korszaknak a neveléshez kapcsolódó progresszív elveivel ismerkedhet meg a látogató, a dolgozószoba a munka témájára reflektál, az egykori háló kulcsszava a komfort. A látogatók megismerkedhetnek Walter életével is.

MTI/Koszticsák Szilárd

A művésznő és családja számára 1936-ban tervezett villa felújítását 2020 őszén kezdték meg Kokas László építész tervei szerint, az MMA finanszírozásában, a Laki Zrt. kivitelezésében. A szinte teljesen elpusztult részleteket és belső tereket falkutatási munkák, valamint korabeli fotográfiák alapján sikerült helyreállítani. A jövőbeni működéshez az épületet 21. századi kiállítási és rendezvény­technológiával szerelték fel. A felújított villa kiállítások mellett tárlatvezetéseknek, nyilvános eseményeknek, előadásoknak és kisebb koncerteknek is helyet fog adni.

Terveit a magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Fischer József építész szignózta, a munkában pedig felesége, az első magyar statikus mérnöknő, Pécsi Eszter is nagy szerepet játszott, hiszen ő tervezte az épület vasbeton szerkezetét. A háromszintes villa Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája.

Galéria
Tér és Forma, 1937/1. / Arcanum Digitális Tudománytár

Az épületet Walter Rózsi és férje, Radó Géza mindössze tizenhárom évig használhatta, 1949-ben ugyanis államosították. A szomszédos szanatóriumi épületegyüttesből alakították ki a Korvin Ottó Kórházat, a villát pedig évtizedekig óvodaként, majd gyermekorvosi rendelőként használták. A kórház 2009-ben költözött ki a területről, lehasznált, rossz állapotú épületállományt hagyva maga után.

A Magyar Építészeti Múzeum – Műemléki Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) leendő területével, az azon folyó bontási munkálatokkal, illetve tervekkel kapcsolatos korábbi híreink itt érhetők el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik