A koronavírus-járvány következtében 2020-ban világszerte tízmillió munkahely szűnt meg a kreatív iparágakban, és a kulturális szféra egyre növekvő digitalizálódása miatt a művészeknek minden eddiginél nehezebb a megélhetés – közölte az UNESCO hétfőn publikált jelentésében. A pandémia példátlan válsághoz vezetett a kulturális ágazatban – fogalmazott Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a jelentés előszavában.
Világszerte múzeumok, mozik, színházak és koncerttermek – az alkotás és a megosztás helyszínei – zárták be kapuikat. Sok művész helyzete tarthatatlanná vált, a válság veszélybe sodorta a kreatív sokszínűséget
– idézte a jelentést a Guardian.
Bár a kulturális és kreatív ipar a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazata, közben az egyik legsebezhetőbb is, ráadásul többnyire kimarad az állami és magánbefektetésekből – írták A kreativitás irányelveinek átalakítása című 328 oldalas jelentésben. Világszinten a kreatív ágazatokra fordított kormányzati kiadások a világjárványt megelőző években csökkentek, a pandémia alatt pedig az ágazatban dolgozók jövedelme és a foglalkoztatás is összeomlott. Bár számos kormány és helyi önkormányzat vészhelyzeti támogatást nyújtott a pandémia által sújtott kreatív ágazatoknak, ezeknek az ágazatoknak a globális bruttó hozzáadott értéke 2020-ban 750 milliárd dollárral csökkent.
Az UNESCO jelentése felszólította a kormányokat, hogy a más ágazatok munkavállalóit megillető védelemhez hasonló oltalmat nyújtsanak a művészeknek és a kulturális szakembereknek. A szervezet javasolta a kulturális dolgozók minimálbérének bevezetését, valamint a szabadúszók számára elfogadhatóbb nyugdíj és táppénz fizetését.
A pandémia kezdete óta előtérbe került a digitalizálás, ami egyre fontosabb szerepet tölt be a kulturális produkciók létrehozásában, terjesztésében és a hozzáférésben. Ennek következtében az online multinacionális vállalatok megszilárdították pozíciójukat, és az internethez való hozzáférésben jelentősebbé váltak az egyenlőtlenségek – emelte ki a jelentés. A legtöbb művész számára azonban a digitális környezet nem biztosított elegendő jövedelmet szakmai karrierjének fenntartásához. A „streaming értékkülönbség” – a streamingplatform tartalomból származó haszna, valamint a tartalmat alkotók és az alkotásba befektetők bevétele közötti egyenlőtlenség – kezeléséhez beavatkozásra van szükség.
Mint Ernesto Ottone, az UNESCO főigazgató-helyettese rámutatott: az a paradox helyzet állt elő, hogy míg globálisan nő az emberek kulturális tartalom iránti igénye és tartalomfogyasztása, a művészeti és kulturális tartalmakat előállítók egyre nehezebben tudnak dolgozni.
Újra kell gondolni, hogy hogyan alakítsunk ki fenntartható és befogadó munkakörnyezetet a kulturális és művészeti szakemberek számára, akik világszerte létfontosságú szerepet töltenek be a társadalomban
– idézte a lap Ottonét.
A jelentés arra is kitért, hogy a nemek közötti egyenlőség még távoli cél, pedig a kulturális és szórakoztatóipari ágazatokban a női munkavállalók aránya meghaladja a 48 százalékot. A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban, kevésbé férnek hozzá a közfinanszírozáshoz, és munkájuk sokkal kevésbé látható és elismert, mint férfi kollégáiké, miközben a koronavírus-járvány is aránytalanul nagy terhet rótt a női művészekre és kulturális szakemberekre – ismerteti a jelentést az MTI.
