A századforduló magyarországi építészetének legismertebb alkotásai közé tartozó, a kecskeméti főtér sarkán található Cifrapalota idén már százhúsz éve áll ellen az elemeknek, így a rövid életű Márkus Géza (1871-1912) legfontosabb munkájának időnként szüksége van egy nagy felújításra.
A 2002 és 2004 közt teljes felújításon átesett épületnek a munkák részeként a pécsi Zsolnay-gyárban született mázas díszei is megújultak, sőt a hiányokat az autodidakta keramikuszseni, a számos fontos műemléképületen dolgozó Halmos Ferenc (1956-) pótolta ki. Az újra eredeti képét mutató Cifrapalotát 2006-ban az Európai Unió Europa Nostra-díjának zsűrije is méltatta, az azóta eltelt másfél évtized azonban elég volt ahhoz, hogy a helyzet újra válságossá váljon, így 2021 novemberében a házat újra felállványozták, majd szakrestaurátorok távolították el az építés óta a helyükön álló 37 majolikamezőt, hiszen egy apró darab még tavasszal, nagyobb mennyiségű vakolat kíséretében az utcára hullott.
A december végére eltávolított díszeket a következő hónapokban felújítják, a helyükön feltárult falrészeket pedig konzerválják – derült ki a Hírös cikkéből, ami szerint Szabóné Bognár Anikó, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese kijelentette: a homlokzatot érintő szakértői vélemények a következő két hónapban készülnek majd el, így ezekből derül majd ki, hogy milyen további munkákra lesz szükség.
A most egy múzeumi raktárban lévő kerámiamezők az elmúlt húsz évben nem szenvedtek nagyobb sérüléseket – mondta el Czifrák László szilikátrestaurátor egy hétfői sajtótájékoztatón, így azok mindössze apróbb javításokra szorulnak majd.
A szakember hozzátette: a probléma nem a díszekben, hanem azok mögött keresendő, hiszen nem csak a rögzítéshez használt habarcs vált le a homlokzatról, de a savas eső, a por, illetve a vizesedés miatt a díszek és a habarcs között is rések keletkeztek.
A nemzeti (lechneri) szecesszió kiemelkedő, a Pécsen született épületkerámiák mellett Zsolnay-tetőcserepekkel díszített emléke Kecskemét első városi – azaz a városvezetés által építtetett – bérháza volt: földszintjén üzletek, első emeletén a Kereskedelmi Kaszinó helyiségei és nyolc páva alakjával díszített nagyterme, legfelső szintjén pedig három nagyméretű bérlakás kapott helyet.
A helyzet a második világháború óta jócskán megváltozott, hiszen a ház előbb szakszervezeti székházzá alakult, 1983 óta pedig a két fontos műgyűjtő képeit, illetve Tóth Menyhért életművét is magában foglaló Kecskeméti Képtárnak ad otthont.
