A javaslat elfogadása esetén a Színház- és Filmművészeti Egyetemet modellváltása óta vezető Vidnyánszky Attila által irányított alapítványhoz kerülne az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) több mint százötven éves klasszicista épülete, a Bajor Gizi Színészmúzeumként ismert, egykor a legendás színésznő magánvillájaként számtalan hírességet látott Stromfeld Aurél úti épület, illetve annak szomszédja, melyek közül az OSZMI Krisztina körúti épülete, illetve a telek szabadon eladható.
A Magyar Színházi Társaság (MSZT) állásfoglalása – amit a HVG vett észre – szerint annak elnöksége csak a sajtóból értesült a három ingatlannal kapcsolatos tervezetről, amit így értékeltek:
Eddig is fenntartással figyeltük az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését, de történelmi jelentőségű bűnnek érezzük olyan épületek esetében, melyek képletesen és morálisan nem csupán az állam, de a teljes színházi szakma tulajdonában állnak. Jelentőségük túlmutat az épületeken.
Az MSZT oldalán teljes terjedelmében olvasható írás szerint megnyugtató, hogy a nemrég befejeződött több tízmilliós beruházásnak köszönhetően most már modern raktárrészleggel rendelkező Bajor-villa elidegenítési és terhelési tilalmat élvez, de ez mégsem elég, hiszen
a villa és a hozzá tartozó kert, kerti tó, stb. egy dupla telekre épült, és bár a múzeum a 16-os szám alatt található, a villaépület környezeti egysége sérülne, ha a beépítetlennek minősített területet leválasztanák róla.
Az MSZT szerint további aggodalomra ad, hogy nem egyértelmű,
hiszen amennyiben fenntartóváltásról is szó van, akkor a néhány éve a Petőfi Irodalmi Múzuem fennhatósága alá került, így már nem önálló OSZMI által kezelt műkincsek tulajdonosi jogai, illetve a szakmai felügyelet kérdése sem lesznek tisztázottak.
A mostani tervezet, amely az ingatlanokat alapítványi kézbe helyezné, megítélésünk szerint elővetíti annak a veszélyét, hogy előbb vagy utóbb eladnák a két nem csak tényleges értéke, hanem szimbolikus jelentősége miatt is fontos épületet, ami a magánkezdeményezés révén létrejött Bajor Gizi Színészmúzeum esetében helyrehozhatatlan erkölcsi kárt jelentene
– zárul az állásfoglalás, ami egyben kéri a törvényhozókat, hogy ne szavazzák meg a benyújtott javaslatot.
