A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Magyar Zsidó Kulturális egyesület közös vándorkiállítása 17 tablón mutatja be Szenes Hanna életútját – írja az MTI. A tablók a zsidók jogfosztásáról, deportálásáról és megsemmisítéséről beszámoló, korabeli újságcikkekből, fényképekből, a költőt ábrázoló fotókból, naplóbejegyezéseiből készült montázsokat tartalmaznak. A Dombóváron október 29-ig látható tárlatot azt követően Zalaegerszegen is bemutatják.
Dombóváron a középkorúak többségükben tudják, ki volt Szenes Hanna, a kiállítással a fiatalokkal is szeretnénk jobban megismertetni életútját
– mondta Rostás Zoltán, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság helyi elnöke az MTI-nek.
Szenes Hanna 1921-ben született Budapesten, asszimilálódott zsidó családban, Szenes Béla író lányaként. 1939-ben emigrált Palesztinába, majd a második világháború alatt belépett a brit hadseregbe. A brit királyi légierő ejtőernyőseként 1944. márciusban ledobták a volt Jugoszlávia területére azért, hogy szervezzék és segítsék a zsidó ellenállást, de a magyar határ átlépése után elfogták, megkínozták, és 1944. november 7-én – bírósági tárgyalás nélkül – kivégezték. Maradványait a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték el, 1950-ben azonban Izraelbe szállították, és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban kerültek a könyvesboltok polcaira. Izraelben utcák egész sora, Dombóváron és Budapesten pedig tér viseli a nevét – előbbire 2019-ben, utóbbira pedig tavaly került ki a költőnőből lett nemzeti hős neve.
A magyar és héber nyelven egyaránt alkotó Szenes a harmincas évek közepén több nyarat töltött dombóvári rokonainál, ahol Pataki Ferenc fejszámolóművésszel is megismerkedett. Ma mindkettejükre dombormű emlékeztet a városi uszoda falán.
