Micsoda család! címmel gyereknapon jelent meg nálunk Lawrence Schimel szivárványcsaládokról szóló gyerekkönyvve. A kétanyás, illetve kétapás történeteket tartalmazó kötet elsősorban azoknak a gyerekeknek hiánypótló, akik maguk is ilyen családokban élnek, hiszen fontos, hogy a gyerekek a mesék világában is találkozzanak azzal a családmodellel, amelyben élnek, olvasható a közleményben.
A KSH legutóbbi, öt évvel ezelőtti adatai alapján Magyarországon közel ezer szivárványcsalád él, de minden valószínűség szerint mostanra ennél több azonos nemű pár nevel gyereket. A húszas, harmincas korosztályból pedig egyre többen tervezik családalapítást. Szerintünk minden kisgyerek, így a szivárványcsaládokban élő gyerekek is megérdemlik azt, hogy egy mesében önmagukra és a szüleikre ismerhessenek
– mondta el Pál Márton, a Szivárványcsaládokért Alapítvány képviselője.
A Szabó T. Anna által fordított Micsoda család! már 16 különböző kiadásban jelent meg, és további nyolc várható. A mesék sikerének egyik kulcsa, hogy új megközelítésben, egyszerű, hétköznapi jeleneteken keresztül mutatja be a szivárványcsaládok életét, a történetek így minden gyereknek izgalmasak, nemcsak a szivárványcsaládban élőknek.
A könyv megjelenését hatnapos kampány előzte meg az Alapítvány Facebook oldalán, melyben kortárs magyar írók, költők, meseírók és műfordítók vallottak arról, hogy számukra mit jelent a család, miért sokfélék a családok, és mit jelentenek a gyerekeknek. A hétfőtől szombatig tartó akcióban többek között Parti-Nagy Lajos, Dragomán György, Szabó T. Anna, Fiala Borcsa, Péterfy Gergely, Péterfy-Novák Éva, Grecsó Krisztián, Dániel András és Nádasdy Ádám is megszólalt a Szivárványcsaládokért Alapítvány felkérésére.
A KSH legutóbbi, 2016-os mikrocenzusában 681 szivárványcsaládot vettek nyilvántartásba Magyarországon. Ennél azonban minden bizonnyal többen vannak, mert a statisztikákban nem szerepelnek az egyedülálló meleg szülők, és azok sem, akik valamiért nem vállalták vagy vállalhatták fel, hogy egy párt alkotnak. A legutóbbi adatgyűjtés óta ráadásul öt év telt el, a mostani harmincas korosztályból pedig egyre többen alapítanak családot.
Bár a gyermeket közösen nevelik, jogi értelemben csak a vérszerinti vagy az örökbefogadó szülő számít szülőnek. A pár másik tagja nem fogadhatja örökbe a partnere gyermekét. Még akkor sem, ha bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttek, és együtt döntöttek a családalapítás mellett. Mivel az egyik szülőnek nincsenek szülői jogai, a gyermek jogai és érdekei sérülnek. Ez számtalan helyzetben hozhatja nehéz helyzetbe a kisgyerekes családokat.
Az azonos nemű párok gyermekvállalását több mint négy évtizede kutatják. Az eredmények alapján a szexuális irányultság egyáltalán nem befolyásolja, hogy milyen szülő lesz valakiből, az azonos nemű párok által nevelt gyerekek pedig nem teljesítenek rosszabbul a társaiknál, az átlagosnál nem vonzódnak gyakrabban a saját nemükhöz, és érzelmi szempontból is olyanok, mint bármelyik kisgyerek. Mivel a kutatások a világ minden pontján következetesen erre jutnak, ezeket a megállapításokat tudományos konszenzus övezi.
Az Országgyűlés tavaly karácsony előtt szigorított az örökbefogadás szabályain. A módosítás hatályba lépése, azaz március óta Novák Katalin családügyi miniszter egy személyben, a szakemberek véleményét felülírva eldöntheti, hogy ki alkalmas örökbefogadó szülőnek. Az eljárásban korábban nem jutott szerep politikusnak, csak szakembereknek, akik a jelentkezők alkalmasságát vizsgálták, és azt nézték, hogy egy kisgyermek számára kik lennének a legalkalmasabb szülők.
