2021. február 28-án a mexikói Acapulcóban elhunyt a Pal Kepenyesként világhírűvé vált Kepenyes Pál – tette közzé Bojár Iván András a Facebookon.
Az 1926. december 8-án, Kondoroson született képzőművész 1945-ben, a rommá lőtt Budapesten kezdte meg tanulmányait a Budapesti Iparművészeti Iskola diszítőszobrász szakán, majd Ferenczy Béni (1890-1967) keze tanítványaként, a Képzőművészeti Főiskolán vált szobrásszá. Megkezdett képzését azonban nem tudta befejezni, hiszen 1949-ben osztályidegennek nyilvánították – hiszen tehetős parasztcsaládból származott –, így el kellett hagynia az intézményt.
A következő évben egy koncepciós perben, fegyverrejtegetésért tíz évnyi börtönbüntetést szabtak ki rá: előbb Szegeden, majd Tatabányán, végül pedig egy várpalotai bányában dolgoztatták, ahonnan végül Márianosztrára került.
View this post on Instagram
1956-os szabadulása után a Kálvin téren és a Rákóczi úton fogott fegyvert a forradalom napjaiban, a harcok vérbe fojtása után két héttel, november 21-én – a BEOL szerint poggyászában egy Pilinszky-kötettel, illetve a ledöntött Sztálin-szobor darabjaival – jutott el Ausztriába, ahonnan egy gyűjtőtábor, illetve egy ingyenes elhelyezést nyújtó bécsi szálloda érintésével került egy menekültekkel teli, Párizs felé tartó különvonatra.
Két évet töltött a francia fővárosban, ahol a L’Ecole Superieur de Beaux Arts-on folytatta tanulmányait. Egy Feltámadás-szobra eladásából szerzett bevételével jutott el Mexikóvárosig, majd Acapulcóig, ahol saját maga építette és tervezte, az óceánra néző otthonában készítette fémből és különböző nemesfémekből készült ékszereit, illetve az expresszionizmus és szürrealizmus nyomát magán viselő, különböző méretű szobrait.
View this post on Instagram
A világ legrangosabb kiállítótermeiben, illetve a New York-i világkiállítás mexikói pavilonjában is feltűnt munkákért sorban álltak a tengerentúli felső tízezer tagjai, a legismertebb színészek, üzletemberek, politikusok, vagy épp művészek: Madonna, Arnold Schwarzenegger, Elizabeth Taylor, Jacqueline Kennedy, illetve Richard Nixon is vásárolt belőlük.
Ha csak társaságban ül, Kepenyes akkor is kreál valamit. Papírt, tollat vagy ceruzát kerít és vonalakkal, egymásba fonódó hurkokkal népesíti be az üres felületet. Üzenetek, kéznyomok ezek. A nyughatatlan és az ego-ban megülni képtelen közlendő szabadulásai. A művész fél. Kénytelen minden idejét a világ, akár legapróbb eszközök által való, átformálására fordítani. […] Dolgozik is hát serényen, ami anyag a keze ügyébe kerül, művészi formává alakul át. Csinál háromszoros embernagyságú, közterekre szánt szobrokat, ver pénzt, érmet, és formál kézbesimuló apró tárgyakat. Szobrot vagy kulcstartót, vagy éppen ékszert, indiánok ihlette különös élő díszeket. Tárgyait vivos-oknak, élőknek nevezi, beléjük, holt anyagból gyúrt elemekbe talán valódi életet lehel. Kepenyes szobrai élők tehát, ékszerei pedig szobrok. […] Kepenyes hatalmas szobrai az emberi és a városi architekturális lépték közötti kapcsolatteremtés kezdeményezői.
– írta róla az Octogonban Bojár Iván András.
A szobrászat Picassójaként emlegetett, számos hollywoodi film megszületésében is részt vállaló Kepenyes Mexikóban az elsők közt kapott Becsületrendet, Magyarországon pedig 2020-ban Kossuth-díjjal ismerték el a munkásságát.
Munkásságát Bojár 2007-ben az Artmagazin hasábjain hosszú cikkben mutatta be.
