A középkor utolsó évtizedeiben életre hívott új intézmény, a zálogház a XVIII. századra Európa minden országában megjelent: a Magyar Királyságban némi késéssel, 1773-ban született meg a Királyi Központi Zálogház, ami 1802-ben Pestre helyezte át a székhelyét. A következő évtizedekben sorra nyitottak a városban a hasonló profilú, de nem állami kézben lévő társai, azok azonban nem tudták letaszítani a trónról az intézményt, így forgalma évről évre nőtt. A millenniumi kiállítás lázában élő országban ennek hatására egyre erősebbé vált a szükség arra, hogy a Központi Zálogházat egy új, addiginál nagyobb, direkt erre a célra emelt épületbe költöztessék.
A gondolatot a századfordulón tett követte: a tervpályázaton győztes Révész Sámuel (1877–1928) és Kollár József (1869–1943) tervei alapján 1900–1902 közt megszületett a ferencvárosi Lónyay és Kinizsi utcák sarkán álló hatszintes óriás, ami két. föld alatti szintjével, illetve tetőtere jó részének beépítése után már kilenc szinten fogadta a különböző értékű ékszerekkel, bútorokkal vagy bármiféle ingósággal betérőket, illetve az azokat kiváltani kívánókat.
A kastélyokra hasonlító, különböző korokat idéző, historizáló elemeket a szecesszióval vegyítő saroképületben – ahol vörösréz csövek alkotta csőposta is működött – 1920-tól egy kiállítótérként is szolgáló árverési csarnoknak is jutott hely. Ez a tulajdonosváltások után is megmaradt: az előbb a Magyar Postatakarékpénztár részévé, majd a Rákosi-kor derekán újra önállóvá vált cég a szocializmus évtizedeiben Bizományi Áruház Vállalatként (BÁV) volt ismert.
A BÁV végül 2006-ban távozott a 103 éven át használt ingatlanból: az egy spanyol hátterű céghez került, a szállodává való alakítás azonban hamarosan szertefoszlott, a külső és belső részletek pedig sorra eltűntek – írja az épület történetének fontosabb fejezeteit leíró PestBuda.
Az ingatlan megmentésében végül a magyar állam nyújtott segédkezet: 2017-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 3,5 milliárdos keretéből megvásárolták az épületet. A Catalonia Hungary Kft.-től egy másik vevőjelölt is meg akarta szerezni az óriást, a Miniszterelnökség azonban április 7-én váratlanul egyedi műemléki védettséget adott az épületnek, majd élt az így keletkezett állami elővásárlási jogával.
Az év végén az adásvétel céljára is fény derült: a Magyar Közlönyben olvasható december 28-i kormányhatározat szerint azt a Magyarországi Református Egyháznak ajándékozták, hogy az épületbe költöztethessék
A munkák egyelőre még nem kezdődtek meg – noha a kormány 2020 januárjában 2 654 886 780 forintnyi forrást biztosított ehhez –, így az egykori zálogházi épület ma is ugyanazt a feladatot látja el, mint a kiürítése óta eltelt tizenöt évben: magyar és külföldi filmek, illetve tévésorozatok forgatási helyszíneként működik.
Ennek köszönhetően nemrég a hazai urbexszcéna egyik legtehetségesebb arca, Pataki Tamás – ismertebb nevén citromviasz – is bejutott az épületbe, akinek fotóin kitűnően látszik, hogy a felújítások hiánya, illetve a másfél évtizedes elhagyatottság miatt megkopott belső még mindig mennyire gyönyörű.
