A kulturális és kreatív szektor a járvány által leginkább sújtott iparág, de kulcsszerepet kell játszania az európai gazdaság talpra állásában, állapította meg az a tanulmány, melyet az európai közös jogkezelők szervezete (GESAC) megbízásából készült. A Dalszerzo.hu-n ismertetett beszámoló szerint az ágazat éves összesített forgalma a becslések szerint 31%-kal zuhant 2020-ban az előző évhez képest, és mintegy 200 milliárd euró bevételtől esett el. Csak a légi közlekedésé csökkent hasonló mértékben, még a turizmusé (27%) vagy az autógyártásé (25%) sem.
A kulturális és kreatív szektoron belül az előadóművészeteket érintette leginkább a válság, ott 90%-os a visszaesés, ezután jön a zene 76, és a vizuális művészetek 38%-kal. Mindössze a videojátékipar tudott növekedést elérni, 9%-ot. A különböző szektorok közötti kölcsönhatások szintén érzékenyen érintették az ágazatot, hiszen 2020 előtt a turizmus 40 százaléka kulturális turizmus volt. csökkenhet a beruházási, támogatási kedv és a kultúrára fordított közpénzek mértéke. Ennek a feltörekvő tehetségek láthatják a kárát, súlyos probléma a munkaerő elvándorlása, illetve az is, hogy a kulturális dolgozók, akik a járvány idejére kerestek más munkát, maradnak az új területen.
A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Miközben Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69%-áért, a legmagasabb növekedést a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44% között. Ennek egyik oka, hogy itt a kulturális és kreatív szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek: Magyarországon például ez a szektor 10%-át adja, szemben az összeurópai 4%-kal.
A régió több országában a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket. A dokumentum kiemeli: a kulturális és kreatív szektor nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között, hanem kulcsszerepet kell játszania Európa talpra állásában. Ennek hangsúlyozására a jelentés megjelenése napján, január 26-án a szektort képviselő delegáció Jean-Michel Jarre vezetésével magas rangú európai döntéshozókkal találkozik.
2019-ben a kulturális és kreatív iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4 százalékát adta, hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparé, a mezőgazdaságé vagy a vegyiparé. A szektorra a járványt megelőző években a folyamatos növekedés volt jellemző, 2013 és 2019 között összesen 17%-kal nőtt a gazdasági teljesítménye. Különösen jelentős a szektor foglalkoztatási szempontból: összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar, a turizmus és a közlekedés, szállítmányozás haladta meg. A szektorban működő cégek 90%-a kis- és középvállalkozás, miközben a teljes európai gazdaságban ez az arány 29%. A szektor csökkenő mértékben támaszkodik közpénzekre: ezek aránya az összesített forgalomban a 2013-as 11,5%-ról 2018-ra 10,8%-ra csökkent. Ennek több mint 50%-a önkormányzati finanszírozás.
A tanulmány a szektor talpra állításához javaslatokat is tesz. Az EY szakértői azt javasolják, hogy a különböző helyreállítási alapok megfelelő részét, EU-s szinten például 2%-ot fordítsák a kulturális és kreatív szektorra, hitelgaranciával segítsék a cégeket, és támogassák a kulturális infrastruktúra fejlesztését. Az EY szakértői szerint a szektor megerősítéséhez egy olyan jogi környezet kialakítása szükséges, amelyben az alkotók megfelelő jövedelemre, a kulturális befektetők pedig megtérülésre számíthatnak, így a szektor vonzó lesz a magántőke számára. A tanulmány szerint harmadik fontos lépésként a kultúra hatásosan tudná segíteni az európai szintű zöld programokat.
