Kultúra

Andy Vajna elvegyült a tömegben, s ha úgy adódott, a földön ülve nézte meg a filmet

Ő Amerikát „foglalta el”, filmes elődje, Korda Sándor pedig Angliát. Róluk készült könyvvel matinézunk.

Tételezzük fel, hogy egy pénzdíjas vetélkedőn a következő kvízkérdést kapjuk: „Világhírű filmproducer, szájában az elmaradhatatlan szivarral, aki Magyarországról indult és meghódította a világot, begyűjtött Oscar-jelöléseket és Oscar-díjat is. Ki az?”

Bizonyára habozás nélkül rávágnánk: Andy Vajna! Pedig nem ártana az óvatosság.

Különösen, ha sok pénzt bukhatunk a téves válasszal, mert lehet, hogy a furfangos szerkesztők egy másik magyar származású producerre gondoltak, mégpedig az angol filmet Hollywood versenytársává tévő Sir Alexander Kordára. Sőt az utóbbi lenne a helyes válasz, mivel Korda joggal érezhette a magáénak A bagdadi tolvaj három Oscar-díját, csakúgy, mint Charles Laughton legjobb férfi alakítás kategóriában nyert Oscarját, amit az angol színészzseni a legendás Korda-filmért, a VIII. Henrik magánélete című film címszerepéért kapott. Vajna csak a Golden Globe-ig jutott, a hollywoodi külföldi tudósítók 1996-ban az Evitának szavazták meg a legjobb film díját. De a Saul fia főcímén akár ott is szerepelhetne a neve, ugyanis a Magyar Nemzeti Filmalap legnagyobb sikerét, a 2016-ban a legjobb külföldi film Oscar-díját elnyerő Nemes Jeles László-rendezést joggal érezhette a magáénak, hiszen ő hozta létre és felügyelte a Filmalapot, ezt a bizonyos mértékben hollywoodi mintára létesített filmstúdiót, amelyben a Saul fia megszületett.

Mi az a Matiné?

Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár. Hogy most nem is vasárnap van? Sebaj. Ünnep idején, év végi pihi alatt naponta jár olvasnivaló.

A Matiné eddigi termését itt találni.

E könyv főszereplője két magyar származású filmproducer, akik kivándoroltak, elhagyták hazájukat, szakmájukban elértek a csúcsig, és akiknek személyét már életükben legendák övezték. Eltérő történelmi kor szülöttei, teljesen más okokból, más Magyarországról vándoroltak ki, egészen másfajta filmeket hoztak létre, másként alakult az életútjuk – ugyanakkor szembeszökőek a hasonlóságok is: mindketten tehetségesek, kockázatvállalók, mondhatni, kalandorok; sokfelé éltek a világban, szerették a luxust, a szép nőket, de, ami a legfontosabb – a bőrük alatt is film volt, mindketten megszállott filmesek voltak. Rendkívüli érzékkel találtak rá azokra a témákra és formákra, amikkel meghódították a széles közönséget. Mindketten igazi hajóskapitányok, akik nem szerettek felettesnek dolgozni, a maguk útját kívánták járni, főnökként irányítani stábokat, vállalatokat, gyárakat.

Mindketten számtalan filmet gyártottak, továbbá alapítottak és vezettek filmvállalatokat, építettek filmgyárat, nyertek komoly díjakat, otthonosan mozogtak világhírű filmsztárok körében csakúgy, mint hatalmas pénzek fölött diszponáló üzletemberek vagy országszerte ismert politikusok között.

Korda egy falusi, elszegényedett zsidó családból kitörve, Vajna egy zsidó származású, pesti polgári környezetből kiszakadva vágott neki az életnek. Mindketten korán önállósították magukat, óriási ambícióval alakították sorsukat, futottak be szédületes karriert, értek meg kudarcokat, bukásokat, de képesek voltak arra, hogy mindig újrakezdjék. Közös vonásuk, hogy a világ bármely pontján a leglehetetlenebb helyzetben is föltalálták magukat, ha zuhantak is, a talpukra estek, soha nem szűntek meg új álmokat szőni és azokat megvalósítani. Nem is beszélve a szivarról, ami mindkettőjük védjegye – szinte alig látható olyan fénykép, amelyen ne szivarral a szájukban vagy a kezükben tűnnének fel.

Mindketten hatalmas kivándorlási hullámmal érkeztek Nyugat-Európába, illetve Amerikába.

Korda az 1919–20-as tömeges emigráció idején ment el 1919 szeptemberében. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik a világhírű matematikusokat, fizikusokat, az atombomba születésénél bábáskodó, egymás között magyarul beszélő Marslakókat – a későbbi Nobel-díjasokat – adta. Vajna az 56-os menekülők tömegével távozott – különös módon egyedül – tizenkét évesen a szülei nélkül ment át a határon a forradalom leverése után, 1956 decemberében. Korda ekkor már nem élt, ugyanez év januárjában meghalt. Vajna bizonyára tisztában volt nagy elődje jelentőségével, talán bizonyos mértékig példakép is lehetett számára, hiszen a Demján Sándorral és két másik üzletemberrel (Peter Munkkal és Nathanial Rothschilddal) létrehozott etyeki filmstúdióját Kordáról nevezte el, ahol egy Korda-emlékszobát is berendeztek a stúdió látogatóközpontjában. Az etyeki Korda Filmstúdió műtermeiben alapítása óta számtalan nagy nemzetközi produkció forgatott, világsztárokat csábítva Budapestre.

John Kobal Foundation / Getty Images

Az etyeki szőlős dombok közé telepített, korszerű, három műteremmel és egy víz alatti felvételekre is alkalmas, speciális műteremmel ellátott komplexum eleven kötelék a két filmmogul között, az utód építtette, az előd nevét viseli, ahol a belépőt egy hatalmas Korda Sándor-portré fogadja.

Korda is szeretett filmstúdiót alapítani, neki köszönhetjük a Mafilmet, a Gyarmat utcai filmgyárat. Az akkor még a város szélének számító területen saját filmvállalata, a Corvin film részére vásárolta meg az üres telket, ahol 1917-ben meglepő gyorsasággal épült fel a korszerű filmgyár, amelynek tervezésében a később világhírűvé lett, ugyancsak az emigrációt választó Moholy-Nagy László is részt vett. A műterem a maga korában a legmodernebb technikával rendelkezett. Üvegtető borította, mivel akkoriban még természetes fényt használtak a forgatásokon; az elhúzható falak, a hatalmas méretek ideális feltételeket biztosítottak a filmezéshez. Korda hosszú távra tervezett, nem tudhatta, hogy csupán másfél évig fog dolgozni a Gyarmat utcai filmgyárban. Még leforgatta 1919-ben az Ave Caesar! című filmjét Beregi Oszkárral a főszerepben, majd a Tanácsköztársaság bukása után, ahogy megkezdődött a megtorlás, letartóztatták, míg végül a szerencsés szabadulás után elmenekült az országból, ahova – nem úgy, mint Vajna – soha többé nem tért vissza. Ugyanakkor a filmgyár, amelyben később a Mafilm kapott helyet, a két háború között is a filmgyártás központja volt, majd a háború után egészen a rendszerváltásig a magyar film legfőbb gyártóbázisa, remekművek sokaságának szülőhelye és a filmes szakmának az otthona lett. Ma alapvetően egy kereskedelmi televízió, a TV2 székhelye, és itt a szálak ismét Vajnához vezetnek, hiszen Vajna 2015-ben megvásárolta, így a nevére vette a kormánypropaganda televíziójává silányult kereskedelmi csatornát. A Mafilm épületében kezdte meg működését Vajna sikeres filmforgalmazó cége, az 1989-ben alapított InterCom is.

Fortepan / Magyar Rendőr Könyves Kálmán körút – Üllői út kereszteződés, háttérben a MAFILM épülete.

Korda emlékét még sokáig őrizte az a két, kőből faragott holló, amelyek a Gyarmat utcai bejárat kapuján üldögéltek, minthogy a holló volt Korda cégének, a Corvin filmnek a jelképe.

Öreg filmesek még jól emlékeznek a két madárra. Az egyiket valaki – feltehetően egy lelkes gyűjtő – ellopta, a másikat már odabent őrzik, a Mafilm számára megmaradt szűkös hátsó épület lépcsőházában. Második nekifutásra Korda már egy sokkal impozánsabb filmstúdiót épített angol filmvállalata, a Big Ben tornyát a logójának választó London Film Productions számára; ez lett a legendás Denham, ami a Kordára jellemző végtelen luxussal volt berendezve és fölszerelve, és hosszú évtizedekig Hollywood versenytársaként működött – Denham lett az angol álomgyár.

Mintha egy különös lánc szemeit fejtenénk fel: hiszen nem Korda volt az első, Magyarországról elszármazott világhírű filmproducer. Mondják, hogy Hollywoodot magyarok találták ki, ami erős túlzás, de az tény, hogy a nagy hollywoodi stúdiók közül kettőt valóban Magyarországról, méghozzá a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről kivándorolt zsidók alapítottak.

A Paramount Pictures filmvállalat atyja a Ricséről elszármazott Adolf Zukor, neki tulajdonítják a hollywoodi stúdiók ma is működő modelljének kitalálását. Az árván maradt Zukor 1889-ben, tizenöt évesen az Árvaszéktől kapott hajójeggyel érkezett New Yorkba.

Pár évig nyomorgott, majd szőrmével kezdett kereskedni, később szőrmegyárat alapított és vezetett, majd úgynevezett nickelodeonokba fektette a pénzét. A szerkezet úgy működött, hogy ha az újdonságra kíváncsi amerikaiak bedobtak egy ötcentest, megnézhettek egy körülbelül ötperces mozgóképet. Innen már csak egy lépés volt a felismerés: jóval jövedelmezőbb lesz az üzlet, ha saját maga gyártja a filmeket, majd következett a költözés a nyugati partra, ahol mindig süt a nap, tehát egész évben lehet forgatni, és 1915-ben megszületett az első klasszikus hollywoodi stúdió, a Paramount.

Getty Images

A másik nagy hírű stúdiót, a Twentieth Century Fox vállalatot William Fox alapította, aki Fried Vilmosként született Tolcsván, anyja neve után később változtatott Fuchsra.

Még kisgyerek volt, amikor családja kivándorolt, ő már New York Lower East Side városrészében nőtt fel. Varrógépekkel foglalkozó apja nyomdokán haladt egy ideig, azután ruhagyárat alapított, majd átváltott a filmre. Az ő érdeme a hangosfilmgyártás megszervezése. Korda tudott róluk, találkozott velük hollywoodi működése alatt, de nem kívánt nekik dolgozni, alárendelt szerepet játszani, márpedig Fox és Zukor igazi nagyfőnökök voltak, olyanok, amilyeneket sem Korda, sem Vajna nem viselt el maga fölött, olyan teljhatalmú irányítók, amilyenek e könyv főszereplői is voltak.

De a hasonlóságok itt még nem érnek véget; mindketten elhíresültek nagylelkű gesztusaikról, legendák és anekdoták sokasága kering arról, hogyan segítettek bajban lévő barátaikon, vagy bárkin, aki magyar volt, és szorult helyzetében hozzájuk fordult Angliában, illetve Amerikában. Ugyanakkor kőkemény üzletemberekként tárgyaltak partnereikkel, és kíméletlenül képviselték az érdekeiket. Mindketten jócskán belekeveredtek a politikába is. Korda a Kommün alatt a filmes direktórium tagja, a filmgyártás művészeti vezetője volt, e szerepvállalásáért Horthy bevonulása után letartóztatták. Két évtizeddel később új hazája miniszterelnökével, Winston Churchill-lel szorosan együttműködve propagandafilmekkel támogatta Anglia Hitler-ellenes küzdelmét, háborús erőfeszítéseit. Vajnának nem volt ilyen szerencséje, neki Orbán Viktor jutott. A második Orbán-kormány és személyesen a miniszterelnök jóvoltából lehetett filmügyi kormánybiztos, s kapott voltaképpen teljhatalmat a magyar film fölött. Cserébe egyre szorosabb üzleti szálakkal kötődött a NER-hez (Nemzeti Együttműködés Rendszere), vagyis a Fidesz rendszeréhez, majd támogatta a kormány médiaportfóliójának erősítését is.

Kapcsolódó
Andy Vajna: A közpénzre jobban vigyázok, mint a sajátomra
A Mozgó Világ 2012 júniusában „Kinyitom nekik a világot” címmel közölt életútinterjút Andy Vajnával. A lap engedélyével ebből közlünk most részleteket.

Folytatva a párhuzamok felsorolását, mindketten többször nősültek, vonzódtak a szép színésznőkhöz. Korda harmadszorra a nála harmincnégy évvel fiatalabb Alexandra Boycunt vette feleségül, Vajna második felesége, Palácsik Tímea harmincnyolc évvel volt fiatalabb a producernél. Mindkét férfi őrizte magyarságát; ha tehették, magyar munkatársakkal és barátokkal vették körül magukat, magyar ételeket preferáltak, Vajna főzte is a magyaros fogásokat a vendégeinek, Korda csak fogyasztotta, de a legjobban annak örült, ha Magyarországról szalámit vittek neki. Korda legközvetlenebb munkatársa a két testvére, Zoltán és Vince, akikkel egymás között magyarul beszéltek, és ügyet sem vetettek arra, hogy a társalgásból a mindenkori feleségeik egy kukkot sem értenek. Sőt, tudatos döntés volt a részükről, hogy a feleségeik és a gyerekeik ne tudjanak magyarul, a különösen hangzó, egzotikus magyar megmaradt a három testvér titkos nyelvének.

RTL Klub

Kordának jachtja volt, Vajnának magánrepülőgépe. Korda érdekes nevet adott a hajójának: „Elsewhere”, vagyis Másutt. Sokatmondó név egy sikerei csúcsán lévő angol állampolgártól, a lovagi cím birtokosától, a magyarságát sosem feledő Kordától; érződik benne az elvágyódás, az otthontalanság, a magány, a honvágy.

„Másutt” – ezt a címet adtam a Korda testvérekről készített dokumentumfilmemnek, amelyet 2018-ban fejeztünk be. Évekig gyűjtöttem az anyagot, régóta rendkívüli módon érdekelt Korda Sándor és testvéreinek élete, személyisége, impozáns életműve, sikereik titka, az élethosszig tartó, szoros munkakapcsolatuk, a testvéri viszony dinamikája, az emigrációban megélt tapasztalataik.

Miközben a Korda-filmre készültem, a sajtó rengeteget cikkezett Vajna működéséről, és itt nem a pletykalapokra gondolok, hanem a komoly nyomtatott és online fórumokra, amelyek megpróbálták elemezni és értékelni Vajna és az általa vezetett Filmalap szakmai teljesítményét, a magyar film úgynevezett legújabb aranykorát, és az ő abban játszott szerepét.

A filmügyi kormánybiztossal személyesen is találkoztam az Aurora Borealis – Északi fény (2017) forgatókönyv vitáján, ahova Mészáros Mártával még a Városligeti fasori épületbe mentünk, a Filmalap akkori székhelyére, a házba, ahol évtizedeken át filmesek tanyáztak. Itt működött a Balázs Béla Stúdió, továbbá a zártkörű legendás filmklub, a Filmművész Szövetség, ez volt a megboldogult Magyar Mozgókép Közalapítvány központja, itt kezdte működését a Filmalap is, de a villában ma már egyetlen filmes szervezet sem található, a patinás épületet eladták. A bizottság tagjainak elég sok baja volt a forgatókönyvvel, Vajna ebbe nem szólt bele, inkább Mártával évődött, sztorizott. Láttam őt korábban is felbukkanni a régi Filmszemléken még a Kongresszusi Központban, ahol a szakma pár napra összeverődött, megnéztük egymás filmjeit, vitatkoztunk, együtt lehettünk. Ha néha felbukkant Vajna farmeres, pulóveres alakja, összesúgtak az emberek: Odanézz, itt a Vajna…

Elvegyült a filmes tömegben; ha úgy adódott, a földön ülve nézte meg azt a filmet, ami érdekelte.

És még egy személyes emlék: a filmgyár vetítőjében Vajna beült a Nagy Imréről szóló filmünkre, a Mészáros Márta által rendezett A temetetlen halottra. Talán azért érdekelte, mert már a saját 56-os filmjére készült, a Szabadság, szerelemre. A vetítés után annyit mondott, az első fele lötyög, de a börtöntől már nagyon erős a film, és ebben tökéletesen igaza volt. Amíg a Korda-filmet forgattuk, többször megkísértett a gondolat, hogy érdemes lenne vele is interjút készíteni, megkérdezni arról, hogyan látja Korda munkásságát, mit jelent neki a híres előd, miért róla nevezte el az etyeki filmstúdiót, mit értékel benne és mit tanult tőle. De kishitű voltam, úgy gondoltam, az elfoglalt kormánybiztosnak bizonyára nincs ideje ilyesmire. Ma már sajnálom, hogy meg sem próbáltam.

Neményi Márton / 24.hu

Visszatérve e könyv két főszereplőjére, a fentebb említett hasonlóságok és párhuzamok mellett van Korda és Vajna útjában több markáns különbség is.

Korda író akart lenni, újságíró, majd filmrendező lett, s csak ezek után producer, tehát a kreatív oldalról érkezett. De mindig a nagy egész érdekelte, nagy tétekben szeretett játszani, monumentális filmeket rendezni, sok pénzt mozgatni, vállalatot irányítani. Az évek múlásával egyre jobban untatta a rendezés, többször is úgy nyilatkozott, rendezni rosszabb, mint bányában dolgozni; végül igazi producer, filmmogul lett. Vajna a gyakorlat felől indult, operatőrnek tanult, majd fotósként kezdett dolgozni, fodrászként folytatta, később gyárak, filmforgalmazó cégek élén találjuk, s végül mindezen tapasztalatok birtokában építette föl sikeres produceri karrierjét. A kreatív folyamatokba is beleszólt, részt vett a forgatókönyv-fejlesztésben csakúgy, mint a színészek kiválasztásában, a stáb összeállításában és az utómunka, valamint a promóció minden fázisában.

Ennél izgalmasabb az az ellentétes irány, amit bejártak.

Korda huszonhat évesen hagyta el Magyarországot, de előtte mindent elért, ő lett a legsikeresebb filmproducer és filmrendező a hazájában, aki mindent megtanult a filmkészítésről és egy filmvállalat vezetéséről, pontos elképzelése volt arról, mi a film, mindent tudott, amit akkoriban a szakmáról tudni lehetett.

Történelmi tapasztalatokból is jócskán kijutott neki, átélte az első világháborút, bár gyerekkori szembetegsége miatt felmentették a katonai szolgálat alól. Öccse, Zoltán viszont kikerült a frontra, ahol meg is sebesült. A vesztes világháború után megszűnt az Osztrák–Magyar Monarchia, szétestek Korda addigi életének keretei. Majd átélte az őszirózsás forradalmat, egy polgári demokratikus forradalmat, s a köztársaság kikiáltását. A Károlyi-kormányt követő Tanácsköztársaságban tevőlegesen is részt vett mint a filmes direktórium vezetője. Később ezért letartóztatták. A háborús és forradalmi tapasztalatok és az üldöztetés mellett Korda még szülőföldjén találkozott a nagy szerelemmel is, beleszeretett – ahogy az már egy producertől elvárható – a színésznőjébe, Farkas Antóniába, és feleségül is vette. A szép színésznőből azután Bécsben, majd Berlinben igazi nemzetközi sztárt faragott, s a Maria Corda néven európai hírűvé lett színésznő karrierjét csak a hangosfilm megjelenése törte meg.

Elmondható, Korda Sándor nevelődése még a hazájában befejeződött, minden fontos dolog megtörtént vele: félárva szegény fiúból dúsgazdag lett, egy világháború, két forradalom és egy ellenforradalom vértezte fel történelmi tapasztalatokkal, közel harminc filmet rendezett (amelyek nagy része, sajnos, elpusztult), alapított egy filmvállalatot, épített egy filmgyárat, elsajátította a legfontosabb készségeket – egyedüli kivétel, amit be kellett pótolnia, az angol nyelvtudás volt.

Angolul soha nem sikerült igazán megtanulnia, erős magyar akcentusát mindvégig megőrizte, németül viszont jól tudott, és többé-kevésbé franciául is. Annyi minden történt vele élete első huszonhat évében, hogy ez az otthonról hozott tudás és tapasztalat elég volt egész későbbi életére, ezt a tudást csupán alkalmaznia kellett különböző országokban, más és más körülmények között. A Magyarországról hozott szakmai és szellemi tőke révén építette újra a karrierjét Bécsben, Berlinben, Hollywoodban, Párizsban, majd az igazi nagy diadalok helyszínén, Londonban.

John Kobal Foundation / Getty Images

Vajna, aki majd fél évszázaddal Korda után született, tizenkét éves fiúként hagyta el Magyarországot. A Rákosi-diktatúrában cseperedett, átélte annak enyhülését, majd érzékeny kiskamasz fejjel az 56-os forradalmat, amelynek életre szóló hatásáról sokat nyilatkozott később, és több filmet is szentelt e témának. Szinte gyerek volt még, amikor kivándorolt, de vitte magával a családi tapasztalatot és köteléket, gyerekkori olvasmányainak emlékét, szülővárosa, Budapest képét, az ízeket és illatokat, és talán a legfontosabb útravalót, az anyanyelvét.

A magyart ugyan erős akcentussal beszélte, mégis lubickolt benne, egyszer azt nyilatkozta, hogy bizonyos dolgokat csak magyarul képes elmondani, és arra a kérdésre, hogy mi hozta vissza Magyarországra a hetvenes években, a válasz csak annyi volt: a magyar nyelv.

A szakmát viszont Amerikában és Hongkongban tanulta meg, nem akármilyen terepeken edződött, s vált filmproducerré és üzletemberré. Rövid ideig volt a Los Angeles-i UCLA egyetem filmszakos hallgatója, igaz, Korda le sem érettségizett, mert sajnálta rá az időt. Vajna később kitanulta a fodrászatot, áttette a székhelyét Hongkongba, ahol először sikeres parókagyárat, majd farmergyárat alapított, filmforgalmazó vállalatot gründolt, készített egy B kategóriás, verekedős filmet, majd visszatért Los Angelesbe, hogy meghódítsa Hollywoodot. És sikerült neki! Méghozzá a hatvanas-hetvenes években, amikor már tíz- és százezrek ostromolták Hollywoodot, szerencsevadászok és tehetséges filmesek ezrei kopogtattak naponta a kapukon, de közülük csak kevesen értek célba. Ezzel a tömeges konkurenciával Kordának még nem kellett megküzdenie, az ő idejében a filmezés egy szűkebb és családiasabb, ugyanakkor némileg lenézett szakma volt világszerte. Ráadásul Vajnának az is sikerült, ami csak keveseknek: a nagy stúdióktól független saját vállalatait sikerre vitte, független producerként a Rambóval és a Terminátorral világhírű brandeket fejlesztett, hatalmas kasszasikereket ért el, ugyanakkor igényes művészfilmekkel is letette a névjegyét. Mint már jeleztük, hőseink soha nem kívántak másnak dolgozni, a maguk urai kívántak lenni, ezért is ünnepelhették sokan Vajnát, mint a nagy stúdiók ellenére létrejövő, független filmgyártás egyik úttörőjét.

Sikerei csúcsán Vajna érdeklődni kezdett Magyarország iránt, először nagy nemzetközi produkciók forgatását hozta az óhazába. Mindig is a szívén viselte, hogy a magyar filmesek nagyszabású nemzetközi produkciókat szolgáljanak ki, amiből nemcsak jól megélhetnek, hanem rengeteget tanulhatnak is, ugyanakkor üzletileg ő is jól járt, hiszen Magyarország a kinti filmesek számára a rendszerváltás előtt és után egy ideig nevetségesen olcsó volt.

Majd megalapította az InterComot, a magyar–amerikai filmforgalmazó cégét, amivel letarolta a hazai piacot, később legyártotta A miniszter félrelép című filmet, a rendszerváltás utáni korszak legnagyobb nézőszámát produkáló magyar vígjátékot, majd jött a Szabadság, szerelem, és végül kezébe került az egész magyar filmgyártás, létrehozta a Magyar Nemzeti Filmalapot. Vajna tehát épp fordított utat járt be, mint Korda, ő a kint szerzett tudással tért haza, adaptálta a magyar körülményekre, amiből sok bonyodalom származott, rengeteg haszon és kár is keletkezett. Kétségtelen, hogy Vajna útja, „hazagyökerezése” a ritkább, a hozzá hasonló pályaívre, tehát hazatérésre és itthoni új karrier építésére jóval kevesebb példát találunk, de azért fellelhető néhány üzletember, zenész, akik hasonló utat jártak be. Kordáé a tipikusabb sors; a kivándorló, később külföldön hírnevet szerző magyarok pályája közismert és jól dokumentált.

Ez az ellentétes irányú mozgás rengeteg izgalmas kérdést vet fel:

Mi a világra szóló sikert elérő kivándorló magyarok titka? Miből táplálkozott, honnan gyűlt össze az a szédítő hajtóerő, ami Kordát, Vajnát és sok más, világhíressé lett magyart ilyen magasra repítette? Miért tért haza az egyik, és miért fordított örökre hátat a hazájának a másik? Milyen a siker és az emigráció lélektana?

Pataki Éva: Alex és Andy – Két magyar filmcézár itthon és másutt

Athenaeum, 2019

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.