Az 1956-os forradalom napjaiban az MSZMP élére került egykori belügyminiszter, a kemény megtorlást, majd három évtizeden át „puha diktatúrát” irányító Kádár János még 1948-ban, belügyminiszteri posztja elfoglalásakor költözött be a Rózsadombon álló Cserje utca 21. számú épületbe.
Az eredetileg a Független Magyar Demokrata Párt politikusa, Vértes István által építtetett, tőle egy, az ország elhagyását lehetővé tévő útlevélért megvásárolt épület közvetlen szomszédáságában ekkor még nem állt ház, így Kádárék azokat is megvásárolták, ezzel még biztonságosabbá téve az otthont.
A 173 négyzetméter alapterületű ház földszinti tereit előbb a vezető és édesanyja (1948-1949), majd felesége lakták, az alagsort pedig az őrök, illetve a személyzet foglalta el – épp úgy, mint a közelmúltban bemutatott zuglói Rákosi-villa esetében.
Volt azonban egy fontos különbség a két otthon között: míg a Rákosi-házaspár szegényes bútorok közt élt (ez a Budára való költözésük után sem változott), addig az ország élén később őt követő, magát a nép egyszerű fiának beállító Kádár teljesen másként gondolkodott: a húszas évek neobarokk bútoraival rendezték be a meglepő módon tyúkokkal körülvett házat, sőt, a XX. század első évtizedeiben alkotó művészek képei lógtak a falakon, így a vendégek Czóbel Béla, Rippl-Rónai József, vagy épp Derkovits Gyula munkáival találkoztak.
1951-es letartóztatása, majd a következő évben történt bebörtönzése mindezektől a javaktól is megfosztotta, négy évvel később azonban mindent visszakaptak, így az utcáról fényűzőnek egyáltalán nem tűnő otthont is.
A rendszerváltás után a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe került ingatlanban előbb mozgássérült gyermekek rehabilitációs központja működött, majd a kilencvenes évek végén Geszler Dorottya és férje, a Citadella mellett fekvő, természetvédelmi oltalom alatt álló, régészetileg is védett területen engedély nélküli teraszt építő Veres István bérelte. A férfinak az ezredfordulón sikerült megvásárolnia a házat, majd 2002-ben újabb emeletet kezdett építeni rá.
Annak képe így örökre megváltozott, sőt, a telket is megosztották, így az a környéken nagy számban felbukkanó, különösebb építészeti értéket nem képviselő házak közé szürkült:
Az épület az elmúlt közel két évtizedet nagyobb változások nélkül élte át, külső képe nem változott, sőt, tulajdonosairól sem lehetett tudni semmit. Egészen mostanáig, hiszen az MTI-ben megjelent sajtóközlemény szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel ünnepélyes keretek közt, a Karmelita kolostorban adta át a villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának, így
az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába kerül.
Az eseményen a posztját 2014-ben elfoglalt pátriárka mellett Nikodémus moszuli szír ortodox érsek, Timoteus damaszkuszi szír ortodox érsek, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan államtitkár is részt vett.
A döntés a Hungary Helps program részeként született, ami negyedik éve nyújt életmentő segítséget a hitük miatt üldöztetést szenvedő keresztény közösségeknek – teszi hozzá az MTI, ami a szír ortodoxoknak nyújtott segítség eddigi eredményeiről is beszámolt: az egyház szíriai, iraki, jordániai és libanoni humanitárius projekteket finanszírozott belőle, de az összeget a harcokban sérült lakóházak felújítására, illetve egy árvaház fenntartására is fordítják.
A főpap az elmúlt években többször járt Magyarországon. Semjén Zsolt 2018 decemberében, egy közös találkozójukon így fogalmazott:
Magyarország elkötelezett, és elkötelezett is marad az üldözött keresztények mellett, ezért hozott létre a világon első kormányzatként erre a célra dedikált államtitkárságot és indított támogatási programot. Keresztény nemzetként erkölcsi kötelességünk szolidaritást vállalnunk a hitük miatt üldözöttekkel, és lehetővé tenni számukra a szülőföldön való megmaradást, egyúttal megelőzve az Európába irányuló migrációt is – szögezte le.
