Alkoholmegvonás miatt többször is delíriumos epizódokat élhetett át Vincent van Gogh egy újonnan publikált kutatás szerint. A posztimpresszionista festő hírhedt füllevágását saját maga csak művészi őrületnek minősítette, egy másik alkalommal meg mentális vagy idegi láznak, ám a Gröningeni Orvosi Egyetem friss kutatása arra jutott, hogy a festő több mentális zavarral is küszködött. Erre elsősorban a testvérének, Theónak küldött leveleiből és a fennmaradt orvosi papírjaiból következtetnek.
Egyebek mellett arra jutottak, hogy Van Gogh, miután levágta a saját fülét, két alkalommal is a delírium állapotába került az alkoholmegvonás miatt. Azt már jó ideje feltételezi a tudomány, hogy mindemellett a művész bipoláris zavarban szenvedett, és borderline személyiségzavara is volt, az viszont a kutatás szerint nem valószínű, hogy skizofrén lett volna. A saját orvosai által felállított diagnózis, miszerint Van Gogh epilepsziás lett volna, szintén finomodott a kutatás eredményei alapján, az ugyanis arra jutott, hogy ún. rejtett epilepsziája lehetett, ami azt jelenti, hogy rohamok nem kínozták, betegsége inkább az agya mélyebb részeiben hatott, és inkább szorongást, hallucinációkat és tévképzeteket okozott. Mindez a festő életstílusa miatt alakulhatott ki, az alkoholbetegség, az alultápláltság, a rossz alvás és a mentális kimerültség nyomán.
A kutatók hangsúlyozták: a kutatás eredményeit érdemes bizonyos fenntartásokkal kezelni, hiszen annak alanyát nem lehetséges kikérdezni a tüneteiről, és azok a képalkotó eljárások sem léteztek akkoriban, amelyek alapján ma már biztos diagnózisokat lehetne felállítani. Ezzel együtt a kutatást koordináló Willem Nolen pszichiáter professzor kiemelte azt is, hogy a művész bizonyos tüneteket alighanem csak finomítva osztott meg testvérével.
Vincent van Gogh kreativitását, egyéni látásmódját sokan hajlamosak a mentális zavaroknak betudni, ugyanakkor művészettörténészek és szakértők felhívták a figyelmet, hogy sokkal inkább tehetségének és szorgalmának volt szerepe a dologban, és hogy valójában a pszichotikus időszakaiban a művész általában nem volt képes festeni.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
