Kultúra

A digitális nyitás segít életben tartani a Pozsonyi út kis üzleteit

Az apró helyek is megtalálták a megoldást a túlélésre a koronavírus hozta korlátozások miatt. Induló sorozatunk első epizódjában a legendás budapesti Pozsonyi úton jártunk.  

Boltos utcák

Láng Téka, Pozsonyi Pagony, Pöti – mind mind olyan üzletek, amik évek, sőt, némelyik évtizedek óta szerves részét alkotják a Pozsonyi úton élők életének. Rengeteg olyan utca van nem csak Budapesten, ahol a boltosok maguk is szomszédok, hiszen nap mint nap hozzájuk járunk, elmegyünk mellettük, de mit tudunk valójában egymásról?

Az Újlipótváros főutcájaként is emlegetett Pozsonyi út is ilyen „szomszéd-utca”. Induló riportsorozatunk első részében ott jártunk, hogy megtudjuk, mi kell ahhoz, hogy a járvány okozta gazdasági helyzetben az utcában működő kisvállalkozások túléljék ezt az időszakot: mik azok a digitális megoldások, amiket például Pozsonyi út cégei használnak?

Egy kis helytörténet

A századfordulón még malomépítésben, ponyva- és parkettagyártásban, gyapjúkészítésben érdekelt gyáraknak, illetve kis üzemek tucatjainak otthont adó Újlipótvároson a Nagykörút századfordulós megszületése után söpört végig a második világháború derekáig tartó bérházépítési láz, aminek eredményeként az épületek tekintélyes része a két világháború közti modernizmus szellemében fogant meg, sőt, városként működik a városban, rengeteg apró üzletfeliratot megtartva a letűnt időkből.

A Budapest legalacsonyabb elköltözési mutatójával büszkélkedő negyed egyedi képét máig megtartotta, bár a szocializmus több mint négy évtizede sok épületet juttatott méltatlan állapotba.

Ezek felújítása az elmúlt évtizedekben már részben végbement, így a szecessziós és modernista épületek sorra nyerik vissza régi fényüket – köztük a kisebb falu lakosságát rejtő, a kapuzat feletti feliratok miatt Phönix- és Turul-házként is emlegetett óriás, a Pozsonyi úti – két, kék linóleummal borított lépcsőháza miatt gyakran fotózott – Dunapark-házak, vagy épp a mellettük álló franciaudvaros csoda.

Mit kínál az utca?

Három állomásos túránkon először az utóbbi években egyre zöldebbé vált utca legendás könyvesboltjába, a Láng Tékába (Pozsonyi út 5.) tértünk be. Az ország első, magántulajdonú könyvesboltjaként 1989 szeptemberében nyílt üzletet ma is Rédei Éva irányítja, aki számtalan társához hasonlóan saját bőrén tanulta meg a hirtelen beköszöntő piacgazdaság szabályait.

Fotó: Láng Téka / Facebook

A kezdetekben éjjel-nappali nyitvatartással üzemelő, mindössze huszonhét négyzetméteres hely nevében ma is ott hordozza a téka nevet, hiszen az első években az apró Pozsonyi úti helyiség videokölcsönzőként is működött, a kazetták kora azonban leáldozott, Éva pedig jó érzékkel még időben eltüntette a kínálatból a hollywoodi sikerfilmeket rejtő műanyagdobozokat.

A digitális nyitás segít életben tartani a Pozsonyi út kis üzleteit 2
Fotó: Marjai János / 24.hu

A kezdetek óta minden évet nyereséggel záró boltnak persze nem volt mindig könnyű: előbb a 2008-as gazdasági válság, majd a számtalan üzletet megfojtó Alexandra-csőd hozta nehéz helyzetbe az üzletet, de mindkét alkalommal sikerült talpon maradni.

27 négyzetméter, ahol nemcsak könyveket lehet venni, de levegőt is
30 éve nyílt meg a Láng Téka, az ország első magántulajdonú könyvesboltja, ami nemcsak válságokat élte túl, de önálló kulturális intézménnyé nőtte ki magát.

A koronavírus-járvány sem volt könnyű falat. A nem csak egyszerű boltként, de a környék egyik fontos találkozó- és viszonyítási pontjaként is létező Láng Téka erős Facebook-jelenlétének – rendszeresen születnek új posztok, látható a heti eladási toplista, a tulajdonos néhány órán belül válaszol a beérkezett üzenetekre, sőt, az ünnepek alkalmával húsz százalékos akciót is hirdet –, a teljes könyvadatbázist is kereshetővé tevő honlapjának, illetve a rendhagyó módon e-mailben végezhető online rendelés lehetőségének köszönhetően nem veszíti el a hűséges vásárlóit, sőt, akár újakra is szert tett.

Hasonló a Pozsonyi Pagony (Pozsonyi út 26.) esete is, ami szintén egy elsőséget tudhat magáénak: ez a 2001-ben született üzlet volt ugyanis az ország legelső gyerekkönyvesboltja, ami mára öt fővárosi, illetve hat vidéki boltja mellett egy játékházat is üzemeltet, sőt, saját kötetek egész sorának kiadóiként, illetve egy független meseíró és llusztrációs pályázat elindítójaként is ismertek.

Fotó: Pozsonyi Pagony / Facebook

A három házaspár által három hónap alatt megálmodott boltban persze nem csak könyvek bújnak meg, de két évtizeden át gyerekeket és felnőtteket is megcélzó programoknak is helyet adott, az idei év azonban megváltoztatta az eddigi szokásokat.

Fotó: Pozsonyi Pagony / Facebook

A Pozsonyi Pagony és az egész cégcsoportot képviselő Pagony különálló Facebook-jelenlétének köszönhetően két forrásból is felkelti az emberek figyelmét, amit rendszeres posztolással, online beszélgetésekkel, illetve szintén élőben közvetített, a legkisebbeknek szóló eseményekkel tartanak fenn. A cég természetesen saját honlapot is üzemeltet, ami egy webshopot is magában foglal, így a kiszemelt könyvekkel akár már néhány napon belül kopogtat a futár, vagy épp válnak átvehetővé a boltok bármelyikében.

A gyerekekhez kapcsolódik a harmadik helyszínünk, a Pagony mellett megbújó Pöti (Pozsonyi út 28.) is, az azonban nem könyveket, hanem számos magyar tervező babaruháit, illetve a mamáknak szánt kiegészítőit mutatja be – épp olyan showroomként, mint ahogyan azt a felnőtteket megcélzó, felkapott butikok teszik.

Fotó: Pöti / Facebook

A saját honlappal, illetve teljes értékű webshoppal nem rendelkező bolt a már említett két helyhez hasonlóan a Facebook-ra helyezi a hangsúlyt, ahol rendszeresen mutatják be az apró térben megvásárolható termékeket, legyen szó ágyneműkről, cipőkről, ruhákról, a furcsa nevű Rágómakikról, vagy épp a kismamáknak szánt gyűrűkről.

Fotó: Pöti / Facebook

A termékskála tagjai így újra és újra felbukkannak a követők előtt, akik az oldalon feltűnő apró natúrkozmetikai webboltocska kínálatából is választhatnak.

Mit várnak el az emberek a kisvállalkozásoktól?

A koronavírus nehézséget hozott a vállalkozások számára, az apró helyek azonban a digitalizáció segítségével megtalálták a megoldást a túlélésre. A Telekom megbízásából készült kutatás megmutatta, hogy a legfontosabb tudnivalók (hely, nyitvatartás, árlista) könnyű elérhetősége  nélkülözhetetlen, de nem kevésbé fontosak a Facebook-oldalakon feltűnő vásárlói visszajelzések, illetve a kapcsolatfelvétel lehetősége sem, illetve, hogy minél gyorsabban, akár egy órán belül választ kapjon a kérdéseire az érdeklődő.

A digitálisan felkészült vállalkozók a nyerők az emberek szemében
Hét tipp közvetlenül a vásárlóktól, avagy mit is várunk mi el emberek a kisvállalkozásoktól?

A felmérés a nehéz időszak átvészelésnek kulcsát is megmutatta: egyértelművé vált, hogy a digitális megoldások felé nyitás az egyetlen módszer a túlélésre, hiszen az elmúlt két évtizedben felnőtt generáció mindennapjait mára a digitális eszközök, a minél egyszerűbb vásárlási folyamat, illetve a pontosan célzott reklámok határozzák meg. Így a hosszú időn át eredményeket hozó reklámmódszerek – köztük az újsághirdetések, vagy utcai felületek – már nem segítik az új vásárlók szerzését, vagy épp a régiek figyelmének fenntartását.

Hello Biznisz

A digitális transzformációhoz a Telekom innovatív technológiákat és modern eszközöket biztosít, ám Iski István, a Telekom Soho-SMB területének igazgatója szerint az eredményes átalakuláshoz ennél többre van szükség: olyan ügyfélvisszajelzésekre, amilyenek a mostani kutatásból nyerhetők ki – például az online fellelhetőség fontosságáról, továbbá folyamatos szakmai tapasztalatcserére, láthatóságra, működő példák és buktatók megosztására, azaz olyan platformra, ahol a vállalkozók kapcsolatba léphetnek más vállalkozókkal. Ehhez nyújt inspiratív közeget és online teret, adatbázist a Telekom Hello Biznisz Klub oldala illetve a Hello Biznisz Facebook-csoportja. A cikk a Telekom támogatásával készült.

Kiemelt kép: Pozsonyi Pagony / Facebook

Ajánlott videó

Olvasói sztorik