Először állítottak szobrot létező női történelmi személyiségeknek a New York-i Central Parkban, ahol mindeddig csupán férfiak és kitalált női figurák kaptak emlékművet. A nők jogaiért küzdő három 19. századi élharcos, Susan B. Anthony, Elizabeth Cady Stanton és Sojourner Truth Women’s Rights Pioneers című bronz szoborkompozíciót szerdán, a nők szavazati jogát biztosító alkotmánymódosítás parlamenti elfogadásának 100. évfordulóján avatták fel. Az alkotáson az ábrázolt személyek egy kis kerek asztalnál ülnek, mintha egy stratégiai kérdést vitatnának meg,
Sojourner Truth (1797-1883) rabszolgaként született, de 1827-ben gyermekével együtt megszökött. Az 1851-es ohiói Női Jogi Gyűlésen felszólalva mondta el híres, Hát én nem vagyok nő? című beszédét. Susan B. Anthony (1820-1906) 1869-ben Elizabeth Cady Stantonnal (1815-1902) alapította meg a Nemzeti Társaság a Női Választójogért nevű szervezetet. Úttörő küzdelmeik eredményeként 1920-ban az alkotmányban biztosították a nőknek a választójogot az Egyesült Államokban.
Susan B. Anthonyt, akit 1872-ben letartóztattak és pénzbüntetésre ítéltek, mert leadta voksát az akkori elnökválasztáson, csak a közelmúltban, a szavazati jog megadásának 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen rehabilitálta posztumusz Donald Trump elnök.
Ez a szobor azoknak a nőknek állít emléket, akik együtt dolgoztak azon, hogy forradalmi változást hozzanak a társadalmunkba
— fogalmazott Pam Elam, a Monumental Woman önkéntes ügyvédeket, történészeket és közösségi vezetőket tömörítő közhasznú szervezet elnöke. A szervezet magánadományokból 1,5 millió dollárt (445 millió forint) gyűjtött össze az új szobor felállítására és gondozására, továbbá az ezzel kapcsolatos tájékoztató programokra.
A 4,27 méter magas alkotás az első, nőknek állított bronzszobor a park eddigi híres történelmi személyiségeket ábrázoló szobrai között, amelyek egyebek mellett Kolumbusz Kristófnak, Alexander Hamiltonnak vagy William Shakespeare-nek állítottak emléket.
Az emlékművet Meredith Bergmann szobrászművész készítette, akinek szoborterve 91 pályázat közül nyert. A művész elmondta, hogy reményei szerint az embereket, különösen a fiatalokat inspirálja majd a világ megváltoztatásáért küzdő különböző hátterű, eltérő faji, gazdasági és társadalmi környezetből érkezett nők szobra.
Létező férfi történelmi személyiségeken kívül eddig csak fiktív nőalakoknak volt szobra a legendás New York-i közparkban, például Alice-nek a Csodaországból vagy Júliának Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájából.
Bergmann emlékművén eredetileg csak Anthony és Stanton szerepelt volna, Truth azt követően merült fel, hogy a kritikusok felvetették, miért nem kerül az emlékműre egy afroamerikai nő is, aki ugyancsak sokat tett a nők ügyéért.
(MTI)
Kiemelt kép: SPENCER PLATT / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / GETTY IMAGES VIA AFP
