A fővárosi és több vidéki moziban csütörtökön lesz a Siess haza, vár a mama című dokumentumfilm bemutatója. Hajdú Eszter rendező a közel négy évtizede, az Egyesült Államokban elhunyt Barta Tamásról forgatott filmet.
Barta a 60-as évek közepétől kezdve a korszak legmenőbb magyar együtteseiben játszott: a Syrius és a Hungária után Presser Gáborral, Frenreisz Károllyal és Laux Józseffel együtt alakította meg a Locomotív GT-t. Az LGT első albumain zenét szerzett, gitározott és énekelt is, hangját leginkább az Ő még csak most tizennégy című slágerből lehet ismerni. Barta a korszak gitáros sztárja volt itthon, de az LGT 1974-es amerikai turnéja alatt mégis döntött úgy, hogy elege van a kádári Magyarországból, és kint marad az Egyesült Államokban.
A film alapját az a kortörténetileg is érdekes hangos levelezés szolgáltatta, ami a Budapesten maradt anyuka és a zenész között zajlott éveken át. A hagyatékban fennmaradt egy egész bőröndnyi magnókazetta, amelyeken a fiát folyamatosan hazaváró mama és Barta monológjai hallhatók. A kazettákat postai borítékban küldözgették egymásnak Los Angeles és Budapest között.
A rendező számára kikerülhetetlen volt, hogy a disszidálása miatt politikai bűnözőként kezelt gitáros élettörtének feldolgozása közben, ha röviden is, de teret szenteljen Barta máig tisztázatlan halálának. A gitárost saját házában találták meg, két pisztolylövés végzett vele, az esetet azonban a sikertelen nyomozás után öngyilkosságként könyvelték el a hatóságok.
A megoldás nélkül maradt ügyről számos újságcikk született a hazai sajtóban, de dokumentumfilmben eddig senki sem szólaltatta meg Barta közeli ismerőseit. A korábbi cikkek alapján ismert volt, hogy a halált okozó fegyvert Barta egykori cégtársa és barátja vásárolta, sőt az is, hogy Fekete Barnát annak idején gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök.
Fekete Barna, ahogy régen az újságoknak, most Hajdú Eszternek is nyilatkozott, és részt vett a film Los Angelesben játszódó részeinek forgatásán. A férfi – Barta volt menyasszonyával együtt – a helyszínen beszélt a gitáros utolsó napjairól. Korábbi magyarázatai szerint egy zavaros drogügylet állhatott a haláleset mögött, a filmben azonban előkerül egy 1985-ben rögzített amatőr videó, amelyen Fekete Barna meghökkentő hangnemben mesél arról, hogy a rendőrség valójában őt kezelte első számú gyanúsítottként, mert az ujjlenyomatát megtalálták a fegyveren. A videóval a forgatáson is szembesítették Feketét, és a rendező szerint a forgatás ideje alatt emiatt semmilyen kifogást sem emelt. Hajdú Eszter a 24.hu-nak elmondta, hogy Fekete aláírta azt a nyilatkozatot, amellyel hozzájárult az elkészült interjúk, filmanyagok felhasználásához.
A férfi azonban az elmúlt hetekben Hajdú Eszternek küldött üzenetekben jogi és személyeskedő nyomásgyakorlással megpróbálta elérni, hogy állítsa le a filmet, majd amikor nem járt sikerrel, a film bemutatóját tervező moziknak küldött ügyvédi felszólítást.
Fekete Barna ügyvédje, Horváth-Megyeri Cirill kérdésünkre közleményt juttatott el a 24.hu-hoz, melyben többek között kifejti: ügyfele úgy látja, hogy a filmben személyét úgy mutatják be, mint aki érintett Barta Tamás meggyilkolásában, és részese volt a bűncselekménynek.
A kész alkotásban ügyfelemről olyan évtizedekkel korábban készült „magán” felvételek is felhasználására kerültek, amelyek ismeretlen körülmények között kerültek az alkotókhoz, azok felhasználására engedélyt nem kértek és kaptak. A film sérti ügyfelem jó hírnevét és becsületét, továbbá az ismeretlen körülmények között megszerzett és engedély nélkül felhasznált felvételek sértik ügyfelem képmáshoz és hangfelvételhez való jogát is.
Az ügyvéd szerint „az alkotók megértik és elfogadják, hogy ügyfele szorgalmazza a barátjáról, Barta Tamásról készült film bemutatását, de ehhez szükséges Fekete Barna személyiségi jogainak is a tiszteletben tartása, ezért kérték, hogy az említett jogsértő részek kerüljenek ki a kész műből”.
A rendező, Hajdú Eszter szerint viszont Fekete Barna szereptévesztésben van. A férfi nem szívességet tett, hanem lehetőséget kapott a szereplésre, mint minden más szereplő a dokumentumfilmben. Különösen elfogadhatatlannak tartja, hogy Fekete nemcsak saját szövegét, hanem más megszólalókét is szeretné eltávolíttatni a filmből. Hajdú elmondta, hogy időközben visszajelzéseket kapott arról, hogy a film más szereplőjét megpróbálja rávenni arra, hogy vonja vissza nyilatkozatát.
Lehet, hogy megbánta, hogy vállalkozott a forgatásra, de ez nem jogosítja fel arra, hogy a többi szereplőt hívogassa, és megpróbálja tönkretenni tíz év munkáját. Úgy tűnik, nem érti, hogy nem ő a rendező. A gyilkosságról semmilyen új információ nem hangzik el a filmben, csak egy rövid rész foglalkozik vele, minden részlet, sőt több is, mint ami a filmben van, megjelent már a magyar sajtóban
– mondta Hajdú.
A film bemutatóját tervező egyik mozi megerősítette, hogy hozzájuk is érkezett egy „perindítás előtti kötelező felszólítás”, de közölték, hogy egyelőre megvárják, amíg a vita lezajlik az alkotók és Fekete között. Magyar György ügyvéd a 24.hu megkeresésére azt mondta, álláspontja szerint a férfinek, miután több mint egy évvel ezelőtt aláírta a filmesek számára a felvételek használatát engedélyező nyilatkozatot, nincs joga „letiltatni” a filmet, személyiségi jogi kifogásaival a bírósághoz kell fordulnia, ahol peres eljárásban dőlhet el, hogy jogos volt-e a panasza. Ugyanakkor a film gyártója is benyújthat keresetet az elmaradt bevételek behajtásáért vagy az alkotókat ért erkölcsi károk miatt.
