Skate Kitchen: egy nagyon is létező gördeszkás lányokból álló banda és a hozzájuk tartozó Instagram-fiók fogalom, ez a róluk készült néhány évvel ezelőtti film pedig olyan hangulatos lett, hogy az általa ihletett HBO-sorozat (Betty) is hamarosan megérkezik, és ahogy a filmet, a sorozatot is Crystal Moselle rendezi. A Skate Kitchen afféle tinikor-himnusz, szükségszerűen feminista felnövéstörténet és urbánus szerelmeslevél egyben, és annyi szabadság fűti, hogy az a karanténba is becsempészhet némi friss levegőt.
Camille New Yorktól némi vonatozásnyira, Long Islanden él édesanyjával, aki meglehetősen szigorúan neveli és félti őt, egyetlen hobbijára, a gördeszkázásra is fúj, mondván, Camille-nak majd nem lehet gyereke, ám ő nem igazán hagyja betörni magát. Egy napon beszökik a városba, ott megismerkedik a Skate Kitchen-ös lányokkal, akikkel szinte azonnal elválaszthatatlanok lesznek, és együtt trükközgetnek a város elérhető deszkaparkjaiban, időnként összetűzésbe kerülve a szubkultúrát domináló fiúcsapatokkal.
Megrendítő drámákra és emberi mélységekre ne számítsunk, a történet minimális és nem is túl fajsúlyos, de ez nem is cél, sokkal inkább a hangulatteremtésre megy ki a játék, ez pedig maradéktalanul megvalósul. A lányok nyaktörő ugrásokat gyakorolnak, és mindegy, hogy jobban sikerül, vagy kevésbé, a lényeg a játék és az együttlét, és a város, New York széles terei. Épp ez adja a film báját: az emlékeztető, hogy valójában nincsen szükségünk olyan sok dologra, elég, ha van egy hobbink, amit bármikor szívesen űzünk, egy közösség, amihez tartozhatunk, és egészséges, fitt test, hogy az előző kettőt élvezni tudjuk. Keresve se találnánk jobb üzenetet ezekben a napokban.
