Dézsi Csaba András győri polgármesternél április 1-jén mutatták ki, hogy koronavírussal fertőzött, azóta hatósági karanténban gyógyul. A Kisalföld ennek alkalmából készített vele interjút, amelyben nemcsak a betegség elleni küzdelem, de a polgármesteri munkája is szóba került.
Ennek kapcsán esett szó arról is, hogy a miniszterelnök felkérte az emberi erőforrások miniszterét, Kásler Miklóst, hogy
vizsgálja meg a Győri Nemzeti Színház komplex megújításának lehetőségét és forrásigényét, valamint az önkormányzat bevonásával vizsgálja meg egy új hangversenyterem építésének, fenntartásának lehetőségét és forrásigényét.
A kardiológusból lett városvezető elég markáns véleményt fogalmazott meg az épületről:
azt tapasztalom, hogy a színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek. Felmerül a kérdés, hogy mennyire érdemes toldozni-foldozni így egy színházat rengeteg pénzért, ami ezáltal még vagy ötven évig rontaná a városképet. Szerintem érdemes lenne egy új kulturális központot létrehozni Győr városában. Lehet, hogy most eretnek dolgot mondok, de vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy lebontanánk a színházat és helyette egy nagy zöld parkot hoznánk létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs. Az egész projekt így zöldmezős beruházásként nem kerülne többe, mint a színháznak a felújítása, ami soha nem lenne tökéletes.
A polgármester szerint az új színház egy, a Mosoni-Duna partján álló óriási, a Rába gyár tulajdonában lévő telken valósulhatna meg, ahol elegendő parkoló is helyet kaphatna, ezzel pedig elkerülhetnék azt a problémát, amit a jelenlegi épület okoz, hiszen az „energetikailag katasztrofális”, és ha megújítják, akkor is az marad.
Az energetikai állapotot illető megállapítás nyilvánvalóan helytálló, az ormótlanság és a városkép rontása azonban erős túlzás: a Győri Tervező Vállalat irodájában 1966-tól körvonalazódott, 1973-1978 közt pedig Vincze Kálmán vezető tervező tehetségének köszönhetően megvalósult épület ugyanis a késő szocializmus magyar építészetének egyik legfontosabb, a szűkös anyagi lehetőségek szülte kreatív mérnöki megoldásokkal teli alkotása.
A győriek által leginkább sílesikló sáncként emlegetett íves tető 79 méteres, az előcsarnok, a páholyok és erkélyek nélküli, ma 676 férőhelyes nézőtér és a színpad felett végignyúló fesztávjához a csehszlovák sípályák felvonóinak lecserélt kábeleit használták, az ablaktalan, észak és dél felé néző oldalhomlokzatokon pedig nyersbeton-plasztika helyett Victor Vasarely készített két – egymás inverzeként született –, adományként készített, 55×10 méteren nyújtózó alkotása látható.
Az előtérben a hosszú évszázadokon át palotákban, kastélyokban, valamint fényűző opera- és színházépületekben feltűnő carrarai márvány találkozott a nyers acéllal, a külső homlokzat pedig görög márvány burkolatot kapott, színpadtechnikája pedig a kor csúcsminőségét jelentette – olyannyira, hogy kivitelezését nem a vonakodó Rába gyár, hanem a bécsi Wiener Brückenbau végezte, jókora mennyiségű, nehezen beszerezhető valutáért cserébe.
Ez a 325 ezer dollár mentette meg végül a projektet, amit az Országos Tervhivatal törölni akart, a jókora összeget azonban már eljuttatták a császárvárosba, a megegyezés pedig megköttetett, így a munkák leállítása esetén az bánatpénzként Bécsben maradt volna.
Dézsi véleményét az átadás után a kritikusok részben osztották, a legnagyobb problémájuk azonban a külső márványborítás feleslegességével, illetve túlzott monumentalitásával volt. Igazi problémája ma, négy évtizeddel az építése után sem ez, hanem a felújítások és kellő modernizációk hiánya, ami nyilvánvalóan nem Vincze és társai hibája, sőt, az épület így is a város egyik jelképévé vált.
A Győri Nemzeti Színház máig az egyetlen vidéki színházépület, ami nem esett át komplex karbantartáson: ezek segített volna 2003-ban a teljes rekonstrukcióra kiírt pályázat, ami kútba esett, röpke másfél évtizeddel később, 2018-ban viszont győztest hirdettek, így az épület a Modern Városok program részeként, a TEATRO Építész Műterem Kft. tervei szerint újulhatna meg.
A napi.hu március eleji híre szerint jelenleg a közbeszerzési eljárások előkészítése történik, a társulatnak azonban egyelőre még nem kell költöznie, bár
cél az, hogy még a jelenlegi önkormányzati ciklusban felléphessenek a társulatok a felújított színházban
A tervek a színházi előtti tér alá automata mélygarázst vizionálnak, a bejárat fölé boruló pihenőlemezt és a kapukhoz vezető lépcsőt elbontják, a sísáncra pedig jókora jégkocka kerülhet, bár a véglegesített tervek azóta sem kerültek nyilvánosságra.
Kérdés, hogy a polgármester véleménye, illetve a következő hónapok mennyit változtathatnak mindezen.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
