Február 27-én mutatják be Szabó István új filmjét, a Zárójelentést, amelyben harminc év elteltével ismét Klaus Maria Brandauer lesz a főszereplő (akárcsak a Mephistóban, a Redl ezredesben és a Hanussenben). Ez több szempontból is nagy szó, hiszen Szabó nemcsak Brandeuerrel, de úgy általában is régen forgatott filmet. Legutóbbi alkotása, a Szabó Magda regényéből adaptált Az ajtó 2012-ben került mozikba.
Felmerülhet a kérdés, hogy változott-e az idők során az Oscar-díjas rendező hozzáállása a filmezéshez, és ha igen, pontosan miben. Erre kíváncsi Sándor Pál, a Zárójelentés producere is, aki egy moziteremben ülve faggatja Szabót arról, mi újat tanult az elmúlt években. A videóra vett beszélgetésből kiderül, hogy főleg technikai dolgokról van szó, de Szabó szerint sokszor épp ezek a részletek adják egy-egy film lényegét. Pályája során forgatott például két filmet is Erland Josephsonnal, aki Ingmar Bergman sok filmjének is a főszereplője volt.
Megkérdeztem tőle, hogy mit mond nektek a Bergman, mert minden filmben nagyon jók vagytok, de Bergmannál zseniálisak. Kell, hogy legyen valami különbség. Erland rám nézett mosolyogva, és azt felelte: Bergman nem mondott semmit, de ő az egyetlen rendező az ismereteim szerint, aki mindig oda teszi a kamerát, ahonnan látszik, hogy mi milyen jók vagyunk
– mondja Szabó, aki szerint abban is fejlődött, hogy most már nem beszéli halálba a színészeit a forgatásokon, mint fiatal rendezőként. A többit a videóban hallgathatja meg:
Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
