Fischer Ivánnal készített interjút az Index annak kapcsán, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar hétfőn közölte, a megszűnt taotámogatások nélkül bajba kerültek, és csak komoly megszorítások árán tudják munkájukat folytatni. A zenekar a taót kompenzáló többlettámogatásokból 200 millió forintot kap, ami az elmúlt évek átlagának kevesebb mint 50 százaléka.
Fischer Iván a lapnak elmondta, folyamatosan azt hallották, hogy lesz kompenzáció, így fel sem merült annak gondolata, hogy ebből ne kapnának megfelelő támogatást.
De a zenekar tervei elsősorban a hosszú távú célok érdekében alakulnak ki. Körülbelül 10 évvel ezelőtt új korszakot kezdtünk, új célokat tűztünk ki. Azelőtt, az első húsz-huszonöt évben az lebegett a szemünk előtt, hogy létrehozzunk egy világszínvonalú zenekart Magyarországon. Be akartunk törni a nemzetközi élvonalba. Hatalmas siker lett ebből, bár óriási versenyhátrányból indultunk.
A zenekar egy ponton átalakította tevékenységét, és arra koncentráltak, hogy a zenét minél több emberhez juttassuk el.
Adni akartunk, megosztani a zene élményét minél több hallgatóval. Bár erre senki nem kért minket, kialakult egy erős felelősség a közösséggel szemben
– mondta.
A Budapesti Fesztiválzenekar az utóbbi években átlagosan 414 millió forintnyi taótámogatást kapott, azt mondja, ez „lélegzethez juttatta őket”.
A tao kiváló rendszer volt, mert a jegybevételhez kötötte a támogatást. Kár, hogy többen visszaéltek vele, és ezért meg kellett szüntetni. Azért sajnálom, mert helyes lépés volt összekapcsolni a támogatás gondolatát a hasznossággal. Nem helyes, ha az kap többet, aki ügyesebben lobbizik, vagy akinek jobb kapcsolatai vannak. A hasznosságot kellene vizsgálni, hatástanulmányokat készíteni, és felismerni, hogy a kultúrára mekkora szükség van […] Nincs mese, a BFZ stabil működése érdekében nem tervezhetünk veszteségesen, hiszen tönkremennénk. Rettenetes érzés választani. Most mit dobjunk oda: ezeket a jótékonysági koncerteket, vagy a kivívott világsikert? Mondjunk le turnékat, veszélyeztetve hitelünket, és azt az egyedülálló esélyt, hogy egy magyar zenekart évről évre visszavárnak a nagy fesztiválokra? Vagy hagyjuk cserben bérletvásárlóinkat, akik háromszor is megtöltik a Müpa nagytermét? Rettenetes ez a választás, de a zenekart meg kell menteni, a létét nem szabad veszélyeztetni, mert ha van nemzeti érték, akkor ez az.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
