Egy zsúfolt ázsiai étterem az európai turisták számára mindig furcsa hely, a bangkoki Wattana Panich azonban mindegyiküket lekörözi, hiszen az étterem védjegyévé vált marhahúsleves már negyvenöt éve ugyanabban az óriási kondérban rotyog, és ugyanazzal az óriási merőkanállal szednek belőle a vendégeknek.
A mindig tömött helyen a milliónyi hasonló hellyel ellentétben azonban nem a recept, hanem maga az étel is ugyanaz, mint amit az alapítók a hetvenes évek derekán főzni kezdtek, köszönhetően annak, hogy a nap végi záráskor megmaradó levest éjszakára elteszik, másnap pedig az adja a készülő új étel alapját, melyhez aztán rengeteg vizet, csíkokra vágott nyers marhahúst, marharagut, húsgombócok tömegét, valamint gyomrot, és más belső szerveket adnak.
A betérő vendégek elé természetesen némi tésztával kerülő levest a turisták és a helyiek is imádják, a lassan fél évszázada fejlődő íz ugyanis nyilvánvalóan egyedi ízt ad a keveréknek – derül ki a Great Big Story videós anyagából:
Az élesszeműek persze felfedezik a jókora fémedény körüli barna gyűrűt is, ami bizony a hosszú évtizedek alatt kilöttyent, majd idővel megszilárdult leves.
Enélkül az információ nélkül egy fokkal talán boldogabbak lettünk volna, de ide betérve legalább senki nem mondhatja, hogy
