Múlt hét pénteken nyílt meg, és még két hétig látható a Veszprém Design Hét keretébenaz a köztéri kiállítás a veszprémi Haszkovó lakótelepen, mely öt nemzetközi építész által tervezett öt darab óriási és játékos bútor segítségével megpróbálja értelmezni és kiegészíteni a modern lakótelepek építészeti hiányosságait.
A modern lakótelepek, köztük Haszkovó története is egybeforrott az élhetetlenséggel, szürkeséggel és lélektelenséggel. Lehet szürke és élhetetlen valami, ami húszezer ember otthona? Lehetséges, hogy ezek a sztereotípiák csak meggátolnak minket abban, hogy valódi városként tekintsünk ezekre a lakótelepi negyedekre és ezzel kreatív ötletekkel egészítsük ki őket?
Aldo Rossi olasz építész 1966-ban megjelent könyve, A város építészete a modernizmus hosszú kifutása után egyik elsőként hozta be újra az építészeti közbeszédbe a történelmi idő és a közösségi emlékezet problémáit a város identitásának meghatározásában. Az ő megközelítése tette lehetővé a modern városok, és így a lakótelepek hiányosságai értelmezését is. Utóbbiak hiányát szenvedik a Rossi szerint városi műtárgyakként értelmezett elemeknek, amelyek többek mint lakó, vagy középületek, többlet tartalmuk van.
A Design Hét Veszprém apropóján létrejövő Az arc, a medence, két torony és egy rom című kiállítás célja, hogy a kiállított óriás bútorok segítségével megpróbálja kiegészíteni a modern lakótelepek építészeti hiányosságait és bizonyítani, hogy a Haszkovó is ugyanolyan városnegyed, mint akár Veszprém belvárosa, éppen csak nem jöttek létre azok az elemei, amikre szívesen emlékszünk. A kiállítás ezek pótlására tesz kísérletet melynek végén szavazáni lehet, melyiket szeretnék a lakótelepen élők „megtartani” és melyiket ajándékoznák oda Veszprém más kerületeinek. Az öt installációt brit, görög, olasz, spanyol és magyar építészek tervezik, ezzel prezentálva öt ország építészeti látásmódját is.
A kiállításon október 19-én tárlatvezetést is tartanak.
Kiemelt kép: Danyi Balázs
