Filmes akartam lenni, és amikor tizennyolc éves koromban jelentkeztem a Főiskolára, akkor filmes szakra akartam volna, de akkor éppen nem indult olyan szak. Gondoltam, felvételizek színésznek, hátha felvesznek, és akkor majd valahogy átmegyek rendező szakra. Jelentkeztem, felvettek, beleszerettem a színész szakba, és ott maradtam
– mesélte a kezdetekről Kern András a Mokka riporterének, már ami a szigorúan vett szakmát illeti, hiszen a Ki mit tud? miatt már alig tizennégy évesen megismerte az ország a képességeit. Később aztán, persze, a rendezés is megadatott neki, a film sem maradt ki, sőt, egy ideje énekesként is színpadra áll néha – a siker azonban nem jelenti azt, hogy biztonságban lenne a mentális betegségektől, így Kern sokáig küzdött depresszióval.
Ma már lelkileg sokkal jobban van, viszont a testi egészségére egyre inkább figyelnie kell, leszokott a dohányzásról, nem iszik, már nem is kávézik, és elkezdett sportolni is, úszik, kajakozik. Szakmailag is vannak ambíciói:
Most még jobb színész szeretnék lenni, mint amilyen eddig voltam, mert úgy gondolom, hogy az a határ, ami énbennem van, még nincs a végsőkig kipróbálva, még lehet tologatni, még lehetne jobbnak leni, mint amilyen eddig voltam, és remélem, leszek is.
Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd
