Annak, aki a katolicizmus jelene és jövője érdekel, távolabbra kell tekintenie, mint a Vatikán, mint Olaszország és mint Európa: ma globális földrajzi és politikai szemléletre van szükség. Jorge Bergoglio pápaságának egyértelmű jellemzője, hogy ezer év után véget ér az, amit európai pápaságnak gondolunk
– áll a Ferenc pápa és az ő ideje – A kereszténység Jorge Mario Bergoglio idején című könyv ajánlójában, ami a Bencés Kiadónál jelent meg. „A könyvben a szerzők megvizsgálják, milyen az egyház helyzete Kínában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Európában. Szembenéznek azokkal a kihívásokkal, amelyeket a vallások találkozása, a laikusok és hívők szerepvállalása jelent. Szó esik a Vatikán és a politika kényes viszonyáról, a menekültkérdésről, a találkozás kultúrájáról, valamint arról, hogyan próbál választ adni a szegények problémájára a pápa által képviselt “város teológiája”. Mindeközben Ferenc pápa különleges személyisége és történeti jelentősége is kirajzolódik” – írják. A kötetet Andrea Riccardi, a Sant’Egidio közösség alapítója szerkesztette, magyarra pedig Sólyom László, korábbi köztársasági elnök fordította. Ő a Szentlélek adományai közé sorolja, hogy végre van egy pápa, aki nem innen való, hanem tapasztalatból tudja, mi van a világban. A könyv azonban szerinte nem akar szentet csinálni Ferenc pápából, és rámutat mindarra a kockázatra is, amely Ferenc egyénisége, a katolikus egyház problémái, és a gazdasági, társadalmi világtendenciák együttállásából adódik.
A Ferenc pápa és az ő ideje bemutatója június 17-én 17 órakor lesz az Akadémiai Könyvtár konferenciatermében.
Kiemelt kép: AFP
