A magyar hobbigrafikus, aki beléphetett a Star Wars-univerzumba

Simon Zoltán az első magyar, akinek a saját tervezésű Star Wars-plakátja bekerült a Star Wars Celebration hivatalos plakátjai közé. Elmondta nekünk, mit is jelent ez pontosan.

Pár héttel ezelőtt zajlott le Chicagóban a Star Wars Celebration, ahol a Star Wars franchise-t tulajdonló Lucasfilm az éves nagy bejelentéseit teszi. Itt vetítették le a kilencedik rész első teaser trailerét, és itt mutatták be a Netflixre érkező The Mandalorian című, fejvadászokról szóló sorozat werkfilmjét is. Igaz utóbbiból csak egy mobiltelefonos felvételt láthattunk eddig. A Celebration nemcsak a saga filmjeivel, de könyves, képregényes, animációs filmes és videójátékos bejelentéseivel és panelbeszélgetéseivel is napokig tartja lázban a rajongókat, akik jellemzően már azelőtt felvásárolják az összes jegyet, hogy pontosan ismernék a rendezvény ötnapos programsorozatát. A cosplayerektől hemzsegő, színes-szagos merchandising-dzsungelben, ahol szinte mindent a mozgókép és persze kizárólagosan a Star Wars ural, akad azonban néhány ember, aki nem csak rajongója, hanem hivatalos alkotójai is Star Wars-univerzumának. Közülük az egyik Simon Zoltán.

A Star Wars plakátkészítő fanjai képviselik az egyik legszűkebb és legspeciálisabb rajongói csoportot. Olyan rajongó, hivatalos vagy hobbista művészek, akik akkor is elkészítenék a saját víziójukat, egy-egy témáról, ha egyébként nem lenne lehetőségük bekerülni a hivatalos, lepecsételt, igazolt Star Wars-plakátok közé. Simon Zoltán maga amatőr művészként indult el 1998-ban, igaz akkor még csak az interneten összevadászott különböző képekből készített háttérképeket a számítógépére, de az igény már akkor megfogalmazódott benne, hogy montázsokat készítsen. Először viszont csak 2003-ban nyílt arra lehetősége, hogy Photoshoppal – annak egyik legkezdetlegesebb fajtájával – újraalkossa kedvenc filmsorozatának képeit.

Az első komoly áttörést az jelentette, amikor 2007-ben, a Star Wars 30. évfordulójára elkészítette a rajongók körében azóta legendássá vált „saga posztert”, amin az addig megjelent hat filmet montírozta össze egy nagy, szimbólumokkal teletűzdelt óriásposzterré. Be is került vele a 2007-es londoni Star Wars Celebration Fan Art kategóriájába, ami persze egy laikus számára pont ugyanannyit jelenthet, mint a chicagói esemény.

Egy szónyi különbség mégis van a kettő között. Míg a londoni csak „Fan Art”, a chicagói képe már „Official Art” besorolást kapott, ami a Lucasfilm által elismert, hivatalos kép. 

A második sikerpontot is a saga poszter hozta el, amikor 2010-ben a Dorling Kindersley könyvkiadó felkereste, hogy az ő plakátját vegyék alapul egy Guinness-rekord kísérlethez, ahol az volt a cél, hogy közel száz négyzetméteren építsék meg 384 000 darab LEGO kockából a képet.

Az egyébként biológus kutatóként dolgozó Simon idén beválogatott plakátján Padmé Amidala látható, akit Darth Vader sisakjának sziluettje vesz körbe, melyet a készítő így kommentált:

Ebben a képben a múltat és a jövőt egyszerre akartam ábrázolni, illetve azt, hogy Vaderben a külső kemény váz ellenére, mindig is ott maradt a jó.

Szokatlan, és ilyen tekintetben a magyar alkotó mindenképpen kilóg a beválogatott pályamunkák közül, hogy a fekete-fehér ábrázolásmód semmilyen fajtája nem megszokott egy hivatalos Star Wars-megjelenés kapcsán. Ez alól eddig csak a 2016-os orlandói Celebration hivatalos plakátja és most Simon Zoltán plakátja lóg ki. Szerinte éppen emiatt is kerülhetett be a kép. Már régóta megfigyelhető, hogy bár konkrétan nem tudni, kik válogatják a műveket, arra mindig nagyon törekednek, hogy merészebb, és a konvenciókat magukról levető alkotásokat vonultassanak fel. Egyrészt mivel ezek a poszterek eleve limitált számban (250 db) készülnek el, emiatt pedig csak a legegyedibb és legerősebb koncepciók maradhatnak bent, amivel a szervezők közvetve azt a szemléletet erősítik, hogy a hangsúly a kísérletezésen van.

Ugyan a limitált szériás poszterek még a Star Wars-rajongókon belül is egy szűk réteget szólítanak csak meg, de ez még így is rengeteg embert jelent. Annyira, hogy amikor elindult a plakátok elővétele, Simon munkájából az előrendelési időszak első napján a poszterek egyharmada fogyott el, de még maradt belőle harminc darab. A rendezvényen pedig meglepően sok embert ment oda hozzá gratulálni, még akkor is, ha valaki nem tudja, vagy nem akarja kifizetni – az ő esetében – 49 dolláros képet. Dicsérik, faggatják, hogy honnan jött az ötlet, hogyan készült, miért pont ez lett a képen ami. Simon pedig akkor is készséggel válaszol a kérdésekre. Mint mondja, úgyis az a lényeg, hogy látják a művét, megismerik az alkotót. A Celebration-plakátok közül a magyar férfié egy klasszikus, középárfolyamos kép, de kelt itt el plakát 15-30, de 125-150, sőt még 200 dollárért is. Egy plakát ára sok mindentől függ, a technikától, amivel készült, a papír típusától, a nyomat minőségén átl, az alkotó ismertségéig.

Egy plakát igazi, pénzben ki nem fejezhető értékét viszont az elővétel során kialkudott sorszám mutatja igazán. A sorban minél előbbi, kerek, esetleg a legnagyobb jelenti a legértékesebbet. Bár abban szinte mindenki egyetért a gyűjtők között, hogy valamiből a legelsőt birtokolni a legnagyobb menőség. 

Simonnak sokan mondták, hogy képe leginkább egy hagyományos, századfordulós házassági képre hasonlít. Ez annyiban igaz is, hogy A klónok támadása egyik forgatási helyszíne ihlette őt a Comói-tónál, ahol Anakin és Padme esküvői jeleneteit is forgatták. Négy olyan képe is van, amit szeretett volna beküldeni, de csak kettőt lehetett, melyek közül már a Celebration szervezői választották ki a befutót. Bekerülni ebbe a szűk korpuszba is úgy lehetett eredetileg, ha az alkotóknak volt már valamilyen közös munkájuk license-partnerrel, ami Zoltán esetében már adott volt a könyvkiadó miatt.

Fotó: ACME Archives

Zoltán – ahogy ő fogalmaz – „már tizenhat éve játszik a Photoshoppal, de huszonkét éve foglalkozik képszerkesztő programokkal” és minden egyes percét élvezte eddig. Amatőrként kezdte, iskolát nem végzett egy online kurzuson kívül, viszont rengeteget tanulmányozta a 70-as, 80-as évek plakátkészítését és más nagy poszterkészítők munkáit, mint pl. Drew Struzan vagy John Alvin. Számtalan (nem csak Star Wars) filmet nézett végig kifejezetten művészeti szempontból és eleve sokat foglalkozik művészettörténettel. Akkor is boldog volt, amikor elkészítette a képet, az, hogy be is került vele egy ilyen nívós rendezvényre, csak hab volt a tortán. Pedig hiába jár jutalék az eladott képek után, és hiába találkozhatott személyesen a kedvenc tervezőivel, így Malcolm Tweennel és Chris Dee-vel, a Celebration-ön való szereplés nem egy díj, nem jár semmilyen trófeával és nem marad kifejezett nyoma sem az utókor számára. Sőt, Zoltán az utazását és az ott tartózkodását is az eladott plakátokból finanszírozta. Őt nem is ez motiválja.

Fontos, hogy különbség van aközött, hogy teljes munkaidőben csinálod, vagy hobbiból. Utóbbi nagyobb örömet tud szerezhet.

Kiemelt kép: Tray Laymon

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.