Kultúra ismeretlen budapest

Hetven éve eltűnt épületek bújtak elő a Belváros közepén

Nem várt meglepetést tartogatott az Arany János utcai metróállomás és környezetének átépítése.
Korábban a témában:

A Podmaniczky tér nevét hallva a legtöbbeknek jó eséllyel semmi sem jut eszébe, pedig az a Bajcsy-Zsilinszky út melletti fekvésének köszönhetően az már hosszú évtizedek óta a főváros fontos köztere: innen közelíthető meg a hármas metró Arany János utcai megállója, a mozgólépcsőktől pár lépésnyire pedig a 72-es, illetve 73-as trolibuszok végállomását érhették el az utazók.

Budapest, 2015. november 16.
Új Solaris-Skoda trolibuszok az Andrássy úton 2015. november 16-án. Délutántól hét ilyen jármû kezdi meg az utasok szállítását a 72-es, a 76-os és a 79-es vonalon.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Befellegzett az Arany János utcai trolivégállomásnak
A Podmaniczky teret felújítják, parkosítják.

Az eddig hajléktalanok és galambok által lakott, a megállóhoz csapott büfék illata által dominált terület tavasszal „valóságos városi ligetté” alakul – jelentette be januárban Belváros-Lipótváros önkormányzata. Ennek keretében

a trolik végállomását örökre száműzik, az Arany János és a Bank utcák egyirányúvá válnak, a téren pedig harminc százalékkal – nyolcvankét új fa ültetésével – növekszik a zöldfelület

– ígérték a látványterveket is bemutató közleményben.

10 Fotó megtekintése

Hetven éve eltűnt épületek bújtak elő a Belváros közepén

A kétségkívül hangzatos leírás, illetve az „egyedi tájépítészeti megoldásokkal és utcabútorokkal”, új közvilágítási rendszerrel, valamint „magas minőségű természetes lapkő burkolattal” való frissítés ígérete ellenére a Vörösmarty tér megújulásával egy időben történő átépítés színvonala – az elmúlt évek hasonló, valódi zöldterületek helyett inkább térkőerdőt adó munkálatainak fényében – minimum kérdéses.

Milliárdokból újítják fel azt a teret, ami mellett épül Tiborcz hotelje
A belvárosi Vörösmarty és a Podmaniczky téren augusztus végéig elkészülnek a munkákkal az ígéret szerint.

A rég nem működő, 1983-ban állított Csorgó, illetve a rendszerváltás után itt felállított Podmaniczky Frigyes-szobor (1991) felújítása, illetve a tér állapotának javítása persze örvendetes hír, ehhez előbb azonban rombolni kell: az aszfaltréteg feltörése után a kivitelezők előbb néhány méter mélyre ásnak, majd új talajréteget terítenek a létrejött gödörbe.

A négy éve már Kisközgépként emlegetett Penta által 1,16 milliárd forintból végzett munkák megkezdése után hat héttel a projekt most épp a gödörmélyítési fázisnál tart, a rombolásnak azonban meglepő hozadékai is vannak:

előkerültek ugyanis a Budapest ostroma során megsérült, később pedig lebontott házak alapjai, melyekről hét évtized alatt már mindenki megfeledkezett.

A Bajcsy-Zsilinszky út felé néző, a tér nyugati oldalát jelentő, egymás mellett elég eklektikus képet nyújtó házak szuperül beolvadtak a városképbe, így a legtöbben talán azt sem feltételezik, hogy a Podmaniczky tér csak a XX. század derekának kényszerszülöttje.

Pedig így van – a területen hetven évvel ezelőttig ugyanis négy jókora ház állt:

Egy 1937-ben kiadott budapesti térkép részlete, kiemelve a nyom nélkül eltűnt tömböt

A március 26-án készített fotókon az egykori 26. és 28. számú épületek egykori alapját és pinceszintjének darabjait látjuk, a 30. és 32. még meglévő részleteinek jó része pedig a metróállomás felszíni részének lebontása után bukkan majd elő a földből:

6 Fotó megtekintése

Hetven éve eltűnt épületek bújtak elő a Belváros közepén

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Még több +
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Még több +
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Még több +
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Még több +
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Még több +
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Még több +

A Központi Statisztikai Hivatal 1945. decemberi kárfelmérése szerint az I. Vilmos német császár helyett ekkor már Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét viselő utca páros oldalán egyedül ez a Szent István-bazilikához közeli tömb semmisült meg, szűkebb környezetében pedig csak a szomszédos két lakóház (a mai 34., illetve 36-38.) szenvedett súlyos károkat – ezeket azonban később helyreállították.

Váciból Bajcsy-Zsilinszky

A XVIII. század hajnalától Váci útként (az utca Nyugati térről induló folytatása ma is ezt a nevet viseli) ismert útvonal 1879-től Váci körút (más forrásokban Váczi-körút) nevet, 1914-től Vilmos császár út (I. Vilmos német császár emlékére), 1919-től újra Váci körút, 1926-tól pedig másodszorra is Vilmos császár út lett. Az Erzsébet tértől a Nyugati pályaudvar előtti teresedésig tartó út 1945. április 17-én, alig négy hónappal halála után vette fel a nem csak újságíróként, de a nyilas hatalommal szemben ellenálló politikusként is ismert Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét.

Az eltűnt, az első világháború éveire egyetlen bank tulajdonává váló házak tökéletesen szimbolizálták a XIX. és XX. század Budapestjét – lássuk is őket sorban!

Örökre eltűnt levelek

A széles Váci körút felé hét tengellyel néző, a Neuwelt-átjárót rejtő sarokház Weber Antal (1823-1886) tervei szerint 1875-1876-ban született meg, a Budapestet fotók ezrein megörökítő Klösz György (1844-1913) a millenniumi ünnepségek előtt röviddel készült képét látva pedig egy ideális polgári bérház képét nyújtotta:

3 Fotó megtekintése

Hetven éve eltűnt épületek bújtak elő a Belváros közepén

A sarokház képe
Még több +
Az Arany János utcai oldalon: "Förster M. Budapesti bor-sör-csarnok"
Még több +
A Bajcsy-Zsilinszky útra néző – akkor Váczi körúti – főhomlokzaton Burger A. dohány- és szivarárut kínáló helye, valamint Guttmann József boltja működött
Még több +

A dór oszlopok közt a XIX. század utolsó éveiben többek közt dr. Brüll Ignác angol konzul (egyben a pesti ügyvéd kamara másodelnöke) tért haza, a házban azonban nem csak otthonok, de irodák és raktárak is megbújtak: a századforduló előtt Schvarcz József és Társa cég gép- és szerszámraktárát találhattuk volna itt, néhány évvel később azonban már a tűzálló építőanyagokat árusító Deutsch Bertalan chamotte- és agyagárugyár Rt. központja, a Magyar-Balkán Kereskedelmi Rt. lakberendezési osztálya, az Országos Bérszántó Vállalat Rt., valamint a „középső és kisebb kereskedők és iparosok hiteligényeinek kielégítése” céljával 1905-ben létrejött Központi Kereskedelmi és Iparbank Rt. első állandó központja is ide volt bejegyezve.

A ház főbb jegyei a háborúig nem változtak, a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. tulajdonába való 1912-es átvándorlása után folyt, az egész tömböt érintő emeletráépítést, illetve az udvar lefedését azonban nem úszta meg.

in: Borászati Lapok, 1898. január 25.

Az épület 1945. január 16-án (szomszédaival egy időben) kapott találatokat, és jórészt kiégett.

Ekkor a Magyar Szemle című folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala foglalta el az első emelet jó részét, kiégése pedigjókora veszteséget okozva a magyar irodalomtörténetnek. A lapnál dolgozó Bisztray Gyula két héttel a történtek után, február elején járt az udvarban, remélve, hogy a pincében lévő, a vacogó lakók által tüzelőanyagforrásként használt irattár maradványai közt még számos érték bújik meg. Két, közel tíz évvel korábban elhunyt zseni, Kosztolányi Dezső és József Attila egyetlen, a Szemlének írt levelét, valamint a szerkesztőség Babitscsal folytatott levelezésének egy részét sikerült megmentenie, melyek közül értékét tekintve kiemelkedik József Attila üzenete:

A havonta megjelenő lap első lapjain ígért mutatványszámokra és próbakötetekre hivatkozó József néhány soros levelében ugyanis a szerkesztőség által megszabott, saját költségeiket is alig fedező előfizetői díj mérséklését kérte. Kérésének eleget tettek: a költő a kiadóhivatal személyes felkeresése után megkapta a kivételes esetekben járó ötven százalékos kedvezményt, neve pedig bekerült az előfizetők kartotékjába.

A levél

Budapest, 1931. február 28.
II., Margit körút 46. IV. 3.

 

A Magyar Szemle t. kiadóhivatalának
Budapest

 

Tisztelt Kiadóhivatal!

 

Szemléjük különböző számaiban közzétett felhivásaik és leveleik felbátoritanak következő kérésemre:

Némileg ismert fiatal iró vagyok, aki szószerint való értelemben napról napra élek. Szemléjükre előfizetni nem tudok, noha benne – ellentétes világfölfogásom dacára – számról számra értékes tanulmányokra találok.

Kérem tehát szives értesitésüket, hogy mérsékeltebb és milyen mérsékelt áron nyithatnának számomra előfizetést.

Ugy gondolom, hogy kérésem teljesithető.

 

Ebben az esetben b. válaszukkal együtt a Magyar Szemle cimemre való küldését is várom.

 

Kiváló tisztelettel
József Attila.”

A – jó eséllyel a Károly körúton 2005-ben elbontott üzletsorhoz hasonlóan – visszabontott házat a lakók és az üzletek még éveken át nem hagyták el: az 1949-ben itt élő Katz Jakab festék-, illatszer és háztartási cikk-kereskedő otthona alatt működött például a Machovits (Mackovits) papíráruszaküzlet, Erős Ervin órásüzlete, Mészáros Vilmos söntése, illetve Kempf Jenő autószaküzlete is.

A 2005 őszén lebontott Károly körúti bazársor (balra) a hetvenes évek derekán. A Bajcsy-Zsilinszky úti párja koránsem húzta ilyen sokáig. – fotó: Ilyen is volt Budapest

Gyilkosság és vérpiros narancsok

Az épület jobb oldali szomszédja, a neoreneszánsz Schwarz-ház félköríves nyílásaival, az első emelet medallionfejes erkélygyámjaival és kovácsoltvas rácsaival jóval különlegesebb élmény. Az 1875-1876-ban született ház az alig három évvel korábban (az Andrássy út kiépítésére létrejöt)t Sugár úti építővállalat felkérésére Magyarországra érkezett Petschacher Gusztáv (Gustav Petschacher, 1844-1890) munkája, aki élete utolsó másfél évtizedében a historizmus számos kitűnő példájával gazdagította a hirtelen világvárossá váló Budapestet.

7 Fotó megtekintése

Hetven éve eltűnt épületek bújtak elő a Belváros közepén

A ház képe a Bajcsy-Zsilinszky út felől
Még több +
Haáz Samu boltja az utcafronton
Még több +
Az épület kapuzata
Még több +
Sisakot viselő reneszánsz férfi- és nőalak az épület első emeleti erkélyén
Még több +
Az épület kapuja
Még több +

Petschacher Budapestje

A korán elhunyt mérnök munkái közül kiemelkedik a Kodály köröndre néző négy MÁV-bérház, a Pénzügyminisztérium József nádor téri tömbje, a Terézvárosi Kaszinó (az 1909-1911 közt teljesen átépített, Párisi Nagyáruházzá vált Andrássy út 39.) valamint az Andrássy út (Sugár út) számos palotája, így a Schwarz-házzal közeli rokonságot ápoló, mára erősen átépített Andrássy út 106., (1875-1876), a mérnökből előbb belügyminiszterré (1892-1895), majd kereskedelemügyi miniszterré (1903-1905; 1910-1911) vált Hieronymi Károly (1836-1911) villája.

Az épület átadása utáni évtizedben japán és kínai kerámiák, valamint teák mellett a mindössze tizenkilenc éven át működött amerikai Waterbury zsebóragyár termékei, valamint Frommer Elemér vérpiros narancsokat, déligyümölcsöket és gyarmatárut tartó boltjának (Budapesti Hírlap, 1899. február 25.) áruja gyönyörködtette az utcán sétálókat, vagy épp a házban lakó nyomdavezért, vitéz Falk Zsigmondot.

in: Budapesti Hírlap, 1899. február 25.

A századforduló után Frommer minden jel szerint Sáfrány Lajosnak adta át a stafétát, aki talán egy tengerentúlon gyilkolt ázsiai férfival, Leon Linggel is találkozott a boltban:

in: Ujság, 1909. július 22.

A húszas években a Belföldi Fatermelő és Erdőipar Rt-nek, a dunakavics, dunahomok, mozaiklap, cementáru, műkő és uszállyal való szállítás terén érdekelt Egyesült Építőipari és Hajózási Rt.-nek, valamint az Ujlaki Tégla- és Mészégető Rt. központi irodájának otthont adó épület udvarát 1922-ben a Mai Manó Házat is tervező Nay Rezső és Strausz Muki (Ödön) tervei szerint fedték be.

A közel fél évszázad után megújuló ház ezután újabb vállalatok – így a Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete, az autófelszerelési cikkeket árusító Ferró vas és műszaki Rt., majd a háború előtt röviddel a Pantheon Irodalmi Intézet főhadiszállásává vált.

Fotó: A nyolcvanéves Pesti Napló ajándékalbuma 1850-1930

A második világháború itt a bérlő cégek közt is éreztette a hatását, hiszen 1940-ben már az óvóhelyi berendezéseket, légoltalmi cikkeket, valamint szellőző- és gázszűrő rendszereket gyártó Műszaki és Vegyipari Kft. irodáit is a kapu mögött találhattuk volna meg.

Az 1945 utáni évekről azonban már egyetlen lap sem emlékezik meg.

Halál és preparált testek

A szappangyárát a 30. számú telken 1831-ben megalapító, majd azt a külvárosba költöztető Hutter József megrendelésére Senger János által tervezett, 1865-ben átadott 30-32. egyik felén a megnyitás után alig tíz évvel a francia gőzcséplőgépeket és a kor mezőgazdasági csodákat importáló Bauer J. irodája, illetve a kor hirdetései szerint

ezer preparátummal csábító, péntek délutánonként csak hölgyek számára nyitva tartó Willardt anatómiai múzeum

csábította az embereket, a következő évtizedek azonban nem tartogattak ehhez hasonló meglepetéseket: 1891-ben a 32.-ből átköltöző Mumme Anna virágkereskedése, a századforduló körül pedig a boltját a szomszédos épületben megnyitó Frommer Elemér cégközpontja, Hadi Jakab férfidivat-kereskedő, valamint az 1903-as érkezése után röviddel kirabolt Schlesinger J. és Társa bankház foglalta el itt a helyét.

in: A Hon, 1876. január 8.

Az épület 1906-ban került a 32.-ből induló Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság tulajdonába, hiszen a társaság vezetői sejtették, hogy rövidesen újabb irodaterekre lesz szükségük.

Igazuk lett: három évvel később megindultak az utcáról alig felfedezhető átépítések, az első világháború előtt pedig újabb két emelet került a házra.

A tulajdonosváltást követő hónapok nem voltak túl zökkenőmentesek: az épülethez korábban örökség útján hozzájutó előző tulajdonos, Hutter Tivadar ugyanis megtartotta itteni lakását, testvére a következő évben történt halála – az idős férfit elütötte a Bajcsy-Zsilinszky úton egészen 1980-ig közlekedő villamosok egyike – azonban olyan mély depresszióba taszította, hogy 1907. májusában végül egy forgópisztollyal végzett magával.

A Hutter szarvas szappan Berény Róbert által tervezett reklámplakátja – Fotó: Pest-Buda Aukciósház

Biciklizni a széfek mellett

A 32. történetének első szakasza szomszédaival ellentétben nélkülözte az igazi érdekességeket, valamint a város közvéleményét lázban tartó történéseket, lakói közül azonban kiemelkedett a kor számos magyar építésze, köztük Ybl Miklós (1814-1891) több épületét – így a Várkert Bazárt, az Egyetemi Könyvtárat, illetve a ma a Corvinus Egyetem által használt Fővámházat –,  valamint a 26. számú házat felépítő, kivitelezőként a város egyik legtehetősebb polgárává vált Wechselmann Ignác (1828-1903), aki 1877-től biztosan itt is lakott.

1884-ben a német trónörökös ő császári fenségének legmagasabb elismerésével kitüntett gyógyfükivonatu mell-pasztillákat áruló Strausz Béla főraktára volt itt – Fotó: Budapesti Hírlap, 1884. október 20.

A házat az 1890-es évek hajnalán vette át a frissen megszületett Magyar Kereskedelmi Rt., majd lebontatta, helyén pedig Freund Vilmos tervei szerint 1894-re született meg a főváros egyik legszebb, homlokzatán a Párizsból épp hazatért, mindössze huszonhárom éves Ligeti Miklós (1871-1944), a városligeti Anonymus alkotójának szobrait viselő bankháza.

Az első világháború éveire a teljes tömb a bank tulajdonába került, ami 1920-ban Angol-Magyar Bank Rt.-re változtatta a nevét. A tömb jobb szélén az 1894-ra megszületett Freund-féle központi épület. – in: A nyolcvanéves Pesti Napló ajándékalbuma 1850-1930

A magyar impresszionista szobrászat egyik vezéralakjaként a város tucatnyi pontján nyomot hagyó Ligeti az Ókori kereskedelem és a Reneszánsz kereskedelem szoborcsoportját nem a megrendelő, hanem az építész kérésére faragta ki:

előbbi egy rabszolgatartót, utóbbit pedig egy velencei kalmárt ábrázolt.

Mindkét alakot egy fiú és egy lány kísért:

A két szobor mestergipszének képe Prohászka László Ligeti Miklós-monográfiájában

A lakó- és irodaházként használt, fényűző áruháznak, vagy a felső tízezer számára nyitott luxushotelnek is beillő óriás a századelőn több kisebb átalakítást, illetve bővítést ért meg, utcaképe azonban egészen a háborúig nem változott.

Óriási tereiben nem csak a bank, de a szuper nevű gőzcséplőgarnitúrákat, gőzgépeket és szalmakazalozókat gyártó Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége, és a Magyar Kir. Kereskedelmi Múzeum tudakozó-osztálya és kereskedelmi szakkönyvtára, de az egyre nagyobb őrületté váló kerékpározás elterjedését elősegítő Müller Dávid „legelőkelőbbként” reklámozott téli és nyári kerékpáriskola fedett, légfűtéses oktatóterme is elfért.

A kerekezésnek rövid idő után azonban vége szakadt, sőt, a könyvtár is elköltözött, az újabb és újabb cégek megjelenése azonban a második világháború éveiig sem szűnt meg: előbb a Magyar Királyi Sójövedék Vezérügynöksége, majd a Szegedi gyujtóárugyár (később Szikra Magyar Gyujtó Gyárak Rt.), a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Steaua Magyar Kőolaj Rt., a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Rt., végül a gróf Bethlen Istvánt és báró Hatvany Endrét is soraiban tudó Magyar Föld részvénytársaság neve tűnt fel a kapu melletti zománc- és réztáblákon.

2 Fotó megtekintése

Hetven éve eltűnt épületek bújtak elő a Belváros közepén

Az igazgatóság előcsarnoka – Fotó: A nyolcvanéves Pesti Napló ajándékalbuma 1850-1930
Még több +
A pénztárterem – Fotó: A nyolcvanéves Pesti Napló ajándékalbuma 1850-1930
Még több +

A gyönyörű bankház a szomszédjaihoz hasonlóan jórészt kiégett, az iratanyag jó része kevés kivétellel megsemmisült, de a bank a romeltakarítás, illetve a minimális helyreállítási munkák után továbbra is fogadta az ügyfeleket, sőt, a rendelkezésére álló teret más vállalatokkal, így a Fűszerpaprika Termeltető és Feldolgozó Nemzeti Vállalat csomagolóüzemével és raktárával, valamint a nem kevésbé jól hangzó Ipari Fakelléktermelő Nemzeti Vállalat központi irodájával is megosztotta.

Az 1945 után újra régi nevét viselő, Angol-Magyar Bank Rt.-ként működő vállalatot végül 1949 végén államosították, neve pedig örökre eltűnt az utcákról.

Érdekeltségei, illetve tulajdonai számos esetben ennél is rosszabbul jártak: az 1911-ben született Dózsa György úti Park Szanatórium (Komor Marcell és Jakab Dezső), Budapest egykor legmodernebb gyógyintézete 1945-ben romhalmazzá vált, megmentése pedig egyetlen pillanatra sem merült fel az illetékesekben. Helyén 1948-ban a SZOT székháza, annak lebontása után pedig Erick van Egeraat utca felé dőlő homlokzatú ING-székháza született meg.

A bank, ami lassan felfalta a tömböt

A Baross Gábor kezdeményezésére 1890-ben Magyar Kereskedelmi Rt. néven alakult vállalat célja a balkáni régióval, valamint a (korban némiképp szokatlan módon a) fiumei kikötőn át a tengerentúli országokkal való kereskedelem segítése volt. A cég néhány év alatt igazi sikertörténetté vált, 1910-től pedig bankházként is megpróbált helytállni az egyre viharosabbá váló európai helyzetben. A profilbővítéshez névváltás is járt: a következő tíz évben Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., 1920-tól pedig a nagy-britanniai tőzsdeérdekeltség miatt Angol-Magyar Bank Rt. néven futó vállalat a trianoni döntés okozta hirtelen gazdasági törés, illetve a nagy gazdasági világválság ellenére is stabil maradt: Budapest tizenkét, vidéken pedig tíz fiókot üzemeltettek, emellett pedig számtalan magyar gyárban rendelkeztek komoly érdekeltségekkel.

 

A második világháború kitörése után a nevet az 1910-től használtra módosították, de a lépést a háború után megbánták, így 1945-1949 közt újra Angol-Magyar Bank Rt.-ként működtek – írja a Magyar Nemzeti Levéltár vonatkozó oldala.

Az öt alagutas Arany János utcai, első látásra talán unalmasnak tűnő metróállomás és a tér eddigi képe 1982-re született meg, jóval érdekesebb volt azonban annál, hogy szó nélkül elmehessünk mellette:

ennél a felszíni épületnél alkalmaztak ugyanis először fehér tűzzománc párkányt.

A téren elhelyezett pavilonok, padok és szobrok mindemellett néhány évre talán jó hangulatot kölcsönöztek a foghíjteleknek, a helyzet azonban az elmúlt időben – a felújítások hiánya miatt – egyre inkább kezelhetetlennek tűnt.

Reméljük, a most születő park ennél barátságosabb lesz, és néhány év múlva nem a sérült gyeppel szegélyezett, törött lapokból álló, mozgó térkőerdőn kell majd átsétálnunk.

Fotók: Fortepan/Wikimedia Commons, kivéve a külön jelzett képeket

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73894022, A kˆzˆssÈg erejÈvel az Ètelpazarl·s ellen - ez a Foodcoin oldal meg·lmodÛinak a mottÛja. A fi˙kkal beszÈlgett¸nk az ˆtlet megsz¸letÈsÈnek kˆr¸lmÈnyeirıl., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.