Hogyan kapcsolta össze munkásságában a népművészetet és a modernizmust Korniss Dezső? Ezt a kérdést kutatja a Magyar Nemzeti Galéria Csak tiszta forrásból címmel szerdától látható kiállítása.
Korniss Dezső száztíz éve született, ezért az MNG nagyszabású, csaknem kétszáz művet felvonultató tárlattal tiszteleg a 20. századi magyar képzőművészet egyik nagy alakja előtt, mondta el a kiállítás keddi sajtóbejárásán Baán László, az intézmény főigazgatója. Baán hangsúlyozta, hogy a tárlat célja nem Korniss teljes munkásságának áttekintése, ehelyett Kolozsváry Mariann kurátor az életmű egy fontos és izgalmas szeletét vizsgálja, azt, hogyan fogalmazta újra a népi hagyományt a festő a legkorszerűbb modernitás nyelvén.
Kolozsváry felidézte: Korniss 1931-ben, Párizsból hazatérve, részben bartóki inspirációra kezdte kidolgozni „a sajátos nemzeti talajból fakadó megoldást” a festészetben, azaz a Szentendrei programot. Rövidesen csatlakozott hozzá a szintén Párizsból visszatért Vajda Lajos és közösen kutatták a paraszti formakincs elemeit, a szerb és sváb motívumokat, a barokk architekturális részleteket Szentendrén és Szigetmonostoron.
Vajda Lajos 1941-ben meghalt, Kornisst pedig behívták katonának, majd hadifogságba esett és csak 1945-ben szabadult. Akkor kezdődött második szentendrei korszaka, amelyben már nemcsak a tárgyi motívumok, hanem a tánc és a mozgás is foglalkoztatta. Ezeknek az éveknek a nagy összegző műve az 1948-ban készült Tücsöklakodalom, melyben a játékosság mellett a fájdalom, a háborúban átélt borzalmak emlékei is felbukkannak.
Korniss Dezső egyre kevesebb kiállítási lehetőséghez jutott, rendkívül szerényen élt, a festékeken, vásznakon azonban sosem spórolt, mondta el Kolozsváry Mariann. Erre az időszakra jellemzők a művész kalligrafikus motívumokat felhasználó munkái, majd a hatvanas évektől felfedezte a cifraszűrök formakincsét, míg később a zászlókra, trikolórokra emlékeztető kompozíciók után a kereszt- és pajzsformák absztrakt világába jutott el. A késői időszak nagy összegző műve az 1975-ös Allegro Barbaro, amely minden, a festő számára akkor fontos motívumot egy nagyszabású kompozícióban egyesít.
A kiállításon Korniss Dezső művei mellett helyet kaptak olyan népművészeti alkotások is, amelyek ornamentikája a festő motívumvilágát is meghatározta, illetve azt is felvillantja, hogyan vitte tovább a művész örökségét Nádler István, Bak Imre, Csiky Tibor és Keserü Ilona.
A Csak tiszta forrásból 2019. április 7-ig látható.
(MTI)
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
