Bármilyen hihetetlen, ezen az átlagosnak tűnő csütörtökön 75 éves lett Mick Jagger. És ez csak egyetlen meglepő szám a Rolling Stones legendás frontemberével kapcsolatban, aki az állandóság szimbóluma is lehetne viharosan változó világunkban: a mai napig ugyanolyan energikusan rohangál fel-alá a színpadon és rázza a csípőjét, mint akkor, amikor még John F. Kennedynek hívták az Egyesült Államok elnökét, javában tartott a vietnami háború, a holdra lépés pedig csak egy merész gondolat volt. Jagger higanymozgása annyira ikonikussá vált, hogy a fél popszakma ebből inspirálódva építette fel színpadi jelenlétét, a Maroon 5 pedig egy teljes dalt szentelt a témának Moves Like Jagger című slágerében. Mi most a számokon keresztül vizsgáljuk a rock and roll történetének egyik leghosszabb és legjelentősebb életművét. Íme tíz érdekes adat.

56

éve játszotta első koncertjét a frissen megalapított Rolling Stonesszal. Jagger és Keith Richards ugyan egy környékről származtak, és már gyerekkoruk óta ismerték egymást, de az egyetem első évében barátkoztak össze igazán, mikor egymásba botlottak a dartfordi vasútállomás peronján, ahol Richardsnak egyből szimpatikus, hogy Jagger blues lemezekkel a hóna alatt jelent meg, így szóba elegyedtek (a dartfordi pályaudvarra azóta is rengeteg rajongó zarándokol, hogy megkeresse a szent peront). Ez a találkozás vezetett hamarosan a Rolling Stones megalapításához a gitáros Brian Jonesszal, majd az első koncerthez, amelyet a londoni Marquee klubban tartottak 1962. július 12-én. Ezzel toronymagasan ők számítanak a rocktörténet legidősebb aktív zenekarának, hiszen azóta is megszakítás nélkül működnek, igaz már csak Jagger és Richards van ott az őseredeti felállásból. Charlie Watts a következő évben, Ronnie Wood pedig 1975-ben csatlakozott hozzájuk. A tagcserék miatt ezért több lista a 78-ban indult U2-t hozza ki a legrégebbi, eredeti felállásában működő zenekarnak, pedig most őszintén: mi az a piszlicsáré 40 év a Stones 56-jához képest?

1500000

ember hallgatta őket 2006-ban a Rio De Janeiró-i Copacabana strandon, ami minden idők egyik legnagyobb közönségének számít. A koncert ingyenes volt, és az ország minden részéből érkeztek rajongók, hogy meghallgassák a zenekart a tengerparton. Jagger többször portugálul szólt a közönséghez, ezzel hamar levéve őket a lábukról. Bár messze ez volt a legnagyobb, a Stones már évtizedek óta szokva van a gigantikus tömeghez, hiszen hamar kinőtték a klubokat, és rendszeresen adnak stadionkoncerteket, idén például a No Filter turnéval járják be keresztül-kasul Európát. Történetük során többször is megdöntötték a legnagyobb összbevételű koncertkörút rekordját.

8

gyereke született eddig öt különböző anyától. A legfiatalabb 2016-ban, Jagger 43 évvel fiatalabb barátnőjétől, Melanie Hamricktől, és az előkelő Deveraux Octavian Basil Jagger nevet viseli. Jaggernek amúgy összesen négy fia és négy lánya van, akad köztük ékszertervező, színész, modell és olyan is, aki még diák, de zenész egy sem. Talán majd a kis Deveraux…

30

stúdióalbumot vettek föl a Rolling Stonesszal. Az első 1964-ben jött ki, nemes egyszerűséggel The Rolling Stones címen, a legutóbbi pedig a két évvel ezelőtti Blue & Lonesome, ami egy tradiconális blues album, így térve vissza a gyökerekhez. A kettő között azonban elég sok minden történt, például forradalmasították a popkultúrát, és még öregkorukra sem felejtettek el ütős rockdalokat írni, amit legutóbb a 2005-ös A Bigger Banggel bizonyítottak. A legtermékenyebb időszak a 70-es évek volt számukra, ekkor hat lemezt hoztak ki egyetlen évtized alatt. Köztük olyan rocktörténeti mérföldköveket, mint a Sticky Fingers vagy az Exile on Main St.

1

lemezborító, amit Andy Warhol tervezett a Stones számára. Az 1971-es Sticky Fingersről van szó, ami zeneileg is az egyik csúcspontot jelenti a zenekar életében. A pop art atyaúristene által tervezett kép nemcsak a Rolling Stones, de a rocktörténet egyik legikonikusabb borítója is lett. Pedig nincsen rajta semmi különös, csak egy farmernadrág, és persze a méretes farok, amelynek körvonala jól láthatóan átüt a szöveten. A rajongók közt rengeteg találgatás övezte, hogy vajon ki látható a képen, sokan azt gyanították, hogy maga Jagger állt modellt, ezt azonban azóta megcáfolták. Warhol állítólag több kedvenc modelljét is lefotózta hozzá, de soha nem árulta el, végül melyiküket választotta a híres verzióba. A legmeglepőbb a rejtélyben, hogy nemcsak ő őrizte meg a titkot haláláig, de a mai napig senki nem lépett fel azzal az igénnyel, hogy az ő farka látható a rocktörténeti jelentőségű képen.

4000

angol fontot fizetett valaki, hogy megkaparintsa Jagger egyik hajtincsét. Az eset már öt éve történt egy londoni aukción, de a mai árfolyamon ez csaknem másfélmillió forintot jelent, ami igen szép összeg pár hajszálért. Az eladó amúgy a nagymamájától örökölte a tincset, aki 50 éven át őrizgette, hiszen még fiatalkorában kapta Jaggertől, hálából, amiért megszállhatott Rose Hill-i otthonukban.

3

Grammy-díjat kapott eddig a Rolling Stonesszal, ami azért elég komoly kérdéseket vet fel a Grammy intézményével kapcsolatban, ha, mondjuk, belegondolunk, hogy Taylor Swift már túl van a tizedik Grammy-győzelmén. A Stones díjaiból az egyik ráadásul a Love Is Stong videoklipjéért járt, ami legalább annyira szólt David Finchernek, mint a zenekarnak. Az meg külön megmosolyogtató, hogy épp a Blue & Lonesome-ért kapták meg a Legjobb tradicionális blues album díját, miközben a feldolgozásokból álló 2016-os lemez finoman szólva sem tartozik a Stones legsikerültebb albumai közé, hogy a legjelentősebbekről már ne is beszéljünk.

254

feldolgozás készült a Stones egyik leghíresebb dalából, az (I Can’t Get No) Satisfactionből. Legalábbis ennyi szerepel a SecondHandSongs nevű gyűjtőoldalon, ahol sokba bele is lehet hallgatni közülük, ennél nyilván jóval nagyobb számról van szó. A listán olyan változatos nevek tűnnek fel, mint Jimi Hendrix, Aretha Franklin, a talán leghírhedtebb verziót elkövető Devo, Vanilla Ice, vagy épp Britney Spears, aki fénykorában, az Oops!… I Did It Again idején érezte úgy, hogy fel kell dolgoznia Jaggerék 1965-ös kielégületlenségi himnuszát, a konzumkultúra legmagasabb csúcsáról mutatva be a fogyasztói társadalomnak. Eddigre persze már rég elkoptatták a a dal társadalomkritikai élét, talán valahol ott, amikor milliárdoscsemeték szülinapján adták elő luxus-magánkoncerteken, vagy amikor elkezdett reklámokban is feltűnni, mint például ebben az önironikus Snickers-klipben.

5

szólólemezt adott ki. A 80-as években kissé megromlott a viszonya Richardsszal, ekkor kezdett a szólókarrier felé kacsintgatni. Ennek eredményeként született meg első önálló albuma, az 1985-ös She’s the Boss. Ezt még négy másik követte, a legutóbbi a 2001-ben, Goddess in the Doorway címen. Jagger szólóban sosem közelítette meg azt a sikert, amit a zenekarral elért, de azért azóta sem adta fel teljesen a Stoneson kívüli életet: 2011-ben csatlakozott a SuperHeavy néven futó alkalmi supergrouphoz, amiben Joss Stone és Damian Marley is benne van, és dalaikban keverik a reggae-t, a rockballadákkal és az indiai zenével.

1

trilobita fajt neveztek el róla, ez tudományos nevén az Aegrotocatellus jaggeri, amelyhez képest a 75 éves Jagger kifejezetten fiatalnak számít: a kihalt háromkaréjú ősrák mintegy 542 millió évvel ezelőtt élt a mai Kanada területén. Richards természetesen ebben a versenyben is tartja vele a lépést, róla szintén elneveztek egy trilobita fajt, ami a roppant zenei Perirehaedulus richardsi névre hallgat.

Borítókép: Europress