Hányan voltak a Tündérlaki lányok? Eredetileg hárman, ám miután Heltai Jenő saját novelláját színpadra írta, négyen lettek. A színdarab a novella továbbgondolása, ősbemutatója 1914. február 14-én volt a Vígszínházban, két évvel később már Bécsben és Berlinben játszották, töretlen népszerűségét jelzi, hogy mindmáig szerepel a színházak repertoárján.
Hányan voltak a Gombaszögi lányok? A források megoszlanak: van, amely szerint öten, mások szerint hatan. A magyar színház- és kultúrtörténetbe négyük neve íródott bele, rajtuk kívül még egy Aranka, esetleg egy Sára nevű testvérről is tudunk. Ám hogy mennyire közismert figurái voltak a száz évvel ezelőtti pesti miliőnek, azt egyebek között az is mutatja, hogy mindmáig él az akkor szárnyra kapott pletyka, miszerint Heltai róluk mintázta fent említett művének szereplőit.
Eredeti családnevük Grün, a Gombaszögi név állítólag onnan ered, hogy a legidősebb nővér, Margit férjének, Romeiser Rezső (más források szerint Béla) szolgabírónak Gombaszögön voltak birtokai. Gombaszögi Margit férjhez menetele azért is volt sorsfordító esemény, mert ő ezzel be is fejezte alig egy évtizedig tartó, de sikerekben így is bővelkedő színészi pályafutását, amelyről a lapok egytől egyig meg is emlékeztek, amikor ez „a jóságos, finom asszony”, „a legdrágább szőke csoda” hosszú betegeskedés után, alig negyvenöt évesen, 1925. november 12-én elhunyt.
A Margitnál 10 évvel fiatalabb Frida – testvéreihez hasonlóan – tehetsége mellett a szépségéről is híres volt. Ez utóbbi is veszélybe került, amikor 1919. január 11-én egy Szabó Jenő nevű vésnökinas revolverrel rálőtt.
Egy ideig tartani lehetett attól, hogy a merénylet nem csak a lelkében hagy maradandó nyomokat, ám Fridának végül sikerült teljesen felépülnie. Másfél évtizeden került volt a Vígszínház ünnepelt művésze, a színpadról akkor vonult vissza, amikor második férje, Miklós Andor, az Est-lapok tulajdonosa 1933-ban meghalt. (Első férje Rajnai Gábor színész volt, akitől még 1918-ban elvált, a gyönyörű Fridát pedig a korabeli pletykák ekkor magával IV. Károllyal is összeboronálták.) A megözvegyült színésznő beült az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. elnöki székébe, ám 1939-ben a zsidótörvények okán az állam elvette tőle a tekintélyes vállalatot. A háború után Frida visszatért a színpadra, és 1961-ben bekövetkezett haláláig a Színművészeti Főiskolán is tanított.
Minden bizonnyal Frida volt a legnagyobb sztár a Gombaszögi lányok közül, ám manapság mégis inkább Ella (1894–1951) nevét és alakját ismerjük. Bár a Színházi Élet című lap már 1913-ban új csillagként emlegette, az igazi nagy sikert Hunyady Sándor 1935-ös Lovagias ügy című vígjátékában nyújtott alakítása hozta el számára. Ella nemcsak a darab filmváltozatában szerepelt, hanem számos más, a magyar hangosfilmgyártás két háború közötti hőskorának mindmáig vetített klasszikusában. Harmincévesen férjhez ment egy bankárhoz, de három évvel később elvált.
kártyaszenvedélyét a nővérek édesanyja, özvegy Gombaszögi Józsefné is felrótta, amikor 1936-ban a Színházi Élet meginterjúvolta. Ella hajnal négyig römizett a kávéházakban, majd hatra forgatni ment a filmgyárba, legalábbis a városban keringő szóbeszédek szerint, amit az érintett egy 1935-ös interjúban túlzásnak nevezett, mondván „ketten játszunk és heten muriznak körülöttünk. Azért leszámolásnál néha előfordulnak súlyosabb differenciák is. Tegnap például huszonnégy fillért vesztettem”.
A legfiatalabb Gombaszögi lány, Irén élt a legtovább: 70 éves korában halt meg 1967-ben New Yorkban, ahova két évtizednyi színészi pályafutás után 1938-ban vándorolt ki férjével, dr. László Ernővel – a bőrgyógyásszal, aki 1919-ben Fridát kezelte bravúrosan, és aki Amerikában kozmetikai szereket kezdett gyártani és forgalmazni. A jól menő vállalkozás révén a házaspár luxuséletet élhetett, baráti körükbe olyan személyiségek tartoztak, mint például Gréta Garbo.
A források a tekintetben is megoszlanak, hogy Heltai Jenő mondott-e bármit arról, hogy tényleg a Gombaszögi lányokról mintázta-e a Tündérlaki lányokat. Egyesek szerint soha, mások viszont úgy tudják, hogy az író elismerte, hogy van alapja a szóbeszédnek. Mindenesetre a darab legelső színpadra állításakor a legkisebb Tündérlaki lányt, Sárit Gombaszögi Ella alakította, aki a Budapesti Napló színi kritikája szerint „meglepő érettséggel, igazsággal, teljes illúziókeltéssel” játszotta „nehéz és érdekes szerepét”.
Kiemelt kép: Fortepan
