A tempó mégis arra tesz a maga módján nagyszabású kísérletet, hogy 240 oldalon összegezze a magyar könnyűzene elmúlt évtizedeit, különös tekintettel annak underground fertályára. Mielőtt még valaki megijedne, nem egy vaskos rocklexikonról van szó, szóval itt senki ne számítson hosszú és tárgyilagos életrajzokra, évszámokra, de még zenekarnevekre és dalcímekre se nagyon. A zenétől és zenészektől való objektív távolságtartásra meg aztán végképp ne, sokkal inkább menet közben elkapott pillanaképekre, emléktöredékekre és azokhoz kapcsolodó személyes asszociációkra.
Az anyag gerincét a klipjeiről ismert Miki357 fekete-fehér portréi adják, amelyek négy zenészgenerációt és egy rakást műfajt fognak át. A spektrum tényleg elég széles: Presser Gábortól Frenkig, Víg Mihálytól Pély Barnáig, vagy Deák Bill Gyulától Fluor Tomiig terjed. A fotók között akad éles és elmosódott, játékos és komoly, spontán és beállított, de állítólag mindegyik pár perc alatt készült, és ezt hajlamosak vagyunk elhinni a művésznek. Maradt bennük annyi nyersesség, ami nélkül egy ilyen album teljesen hiteltelenné válna, a mozdulatokból és a tekintetekből pedig még nem kopott ki az elevenség.
Ezt a monokróm és kissé karcos arcképcsarnokot fonják körbe Baksa-Soós Attila filozofikus eszmefuttatásai, amelyek nem szikár tényekben, inkább címszavak mentén elrendezett szabadversekben ragadják meg a kiválasztott zenészek életművét és/vagy személyiségét. Ez a műfajválasztás viszi el végleg gonzó irányba a könyvet, nagy ívben elkerülve az ismeretterjesztés és informativitás látszatát is. A felfokozott szubjektivitásból persze következik, hogy a tempó elsősorban azoknak szól, akik eleve ismerik és szeretik ezt a szcénát. Senki nem emiatt fog belehabarodni Beck Zoli vagy a Fran Palermo dalaiba és a magyar rocktörténei kvíznightot sem nyerhetjük meg a segítségével. Arra viszont teljesen alkalmas, hogy kicsit megmerítkezzünk ebben a közegben, két olyan alkotó segítségével, akik kívülről-belülről ismerik a magyar rock’n’roll világát.
Néhány oldalpár ízelítőként:
Borítókép: Miki357
