Kultúra
Budapest, 2016. július 26.
A 86. születésnapját ünneplõ Szervátiusz Tibor szobrász Szervátiusz Jenõ és fia, Szervátiusz Tibor Két szobrász, két generáció címû kiállítása megnyitóján Budapesten, a Mûcsarnokban 2016. július 26-án. Elõször vizsgálja átfogó közös kiállítás Szervátiusz Jenõ és Szervátiusz Tibor szobrászmûvészetét, amely az intézmény Ágak címû kiállításegyüttesének részeként nyílt meg.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Meghalt Szervátiusz Tibor

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 04. 25. 16:51

Életének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor. A Kossuth-díjas szobrászművészt, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Szervátiusz Tibor 1930-ban, Kolozsváron született. Első mestere, édesapja művészetéből vette át és fejlesztette tovább a népi fafaragás, a székely népművészet szobrászati elemeit. 1949 és 1955 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1977 óta Budapesten élt és alkotott.

Az 1950-es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait. A nyugati modern művészettel való találkozás indította új utakra. Vas- és bronzszobrokat is készített, domináns anyaga a fa és a kő; egyéni szobrászati formanyelvét elsősorban ezek körében alakította ki.

Sokoldalú művészként több stílusban is alkotott az expresszionizmustól a geometrikus absztrakción át a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig. Több szoborciklus, számos történelmi ihletésű szobor és jelentős köztéri alkotások kerültek ki műhelyéből.

Művészi céljairól így vallott:

Művészetet magyart, de egyetemesen emberit kell teremtenem. Úgy kell a szobrászatban alkalmaznom a század plasztikai törvényeit, hogy általuk ennek a népnek a nyelvén, ennek a népnek a múltját, történelmét, tragédiáit, katartikus élményeit fogalmazzam meg.

Figurális szobrai erősen kötődnek a természeti-tapasztalati valósághoz, Közép-Európa történelméhez, az emberi humánumhoz. Harmóniaszobrai a népi művészetből kiinduló figurákat, népszokásokat örökítenek meg. Portréi összefoglalások, idolok, „lét-portrék”; szellemi kiválóságaink, történelmi elődeink arcát jelképpé formálják. Több szobrot is készített Petőfi Sándorról, Ady Endréről, Bartók Béláról és Szabó Dezsőről.

Számos kiállítása volt itthon és külföldön. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is.

Jelentősebb köztéri szobrai:

  • Életfa (1984) Csongrád;
  • Az idő kapujában (1994) Orosháza;
  • Magyar oltár (1996) Budapest, Kőbánya, Szent László tér;
  • 1956-os emlékmű (2001) Budapest, XXII. kerületi Városház tér;
  • Tiszta forrásból (2016) Kecskemét, a Kodály Intézet előtt.

Munkásságáért többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (2001) és Magyar Örökség díjjal (2003) tüntették ki.

Szervátiusz Tibort az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.