A Kossuth- (1991) és kétszeres Ybl Miklós-díjas (1957, 1965) építőművész, a Nemzet Művésze és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja élete 95. évében ma elhunyt – adtuk hírül néhány órával ezelőtt.
Portréfilm Zalaváry Lajosról (r.:Csontos Györgyi és Csontos János)
A második világháború miatt a németországi Halléba, majd Dániába és Svédországba sodródott magyar építészhallgatók egyikeként a kor skandináv építészetéből inspirálódó Zalaváry társaihoz hasonlóan merőben új világot honosított meg a magyar építészetben, sőt, nemzetközi pályázatok egész során is megmérettette magát: közeli munkatársaival együtt versenybe szállt a Bastille lerombolásának kétszázadik évfordulójára megépítendő párizsi Opera de la Bastille, a szintén párizsi La Défense központi irodaháza, illetve az algériai olimpiai álmokat elérhető távolságba hozni kívánó sportközpont pályázatán is.
A teljes életművét a Középülettervező Intézet (KÖZTI) munkatársaként – előbb Janáky István mellett kialakítva saját stílusát, majd műteremvezetőként, végül pedig vezető építészként – létrehozó, a nagyközönség számára jobbára ismeretlen tervező előtt a legmeghatározóbb, az ötvenes években elharapózó szocreállal szembeszálló modern művével, illetve tervével tisztelgünk.
A két oldalról is bevilágított osztálytermekkel rendelkező, fényben úszó feldebrői általános iskola, 1952-1954
via Építészfórum
A népi építészetet a modernnel ötvöző jászberényi tisztasági fürdő (1960-1964)
via MMA
A Tárnok utcai iskola (I. Tárnok utca 9-11), ma a Budavári Általános Iskola
fotó: Fortepan/Szabó Lóránt
A dél-pesti kórház tervpályázatán győztes Zalaváry Lajos-Csontos Csaba-Dobozy Miklós munka, 1964
via Fővárosi Blog
Nagyothallók Állami Intézete, XIV. Rákospalota utca 101., 1965-1968
via Wikimedia Commons
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Astoria sarkára tervezett székháza, Zalaváry Lajos és munkatársainak végül nem megvalósult terve 1970-ből