Az utóbbi években semmilyen bértárgyalás nem zajlott a kulturális szférában; az állam rosszabbul viselkedik munkáltatóként, mint a legtöbb magáncég
– mondta el a petíció átadását megelőzően az Emmi Szalay utcai épülete előtt a KKDSZ elnöke. Csóti Csaba hangsúlyozta: a petíciót az elmúlt hetekben nemcsak a KKDSZ tagjai, hanem a könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok és közművelődési dolgozók mintegy harmada aláírta.
A helyszínen Papp Katalin, a KKDSZ alelnöke által felolvasott petíció szerint a kulturális intézményekben dolgozó szakemberek fizetése messze elmarad az átlagbértől. Míg van olyan kiskereskedelmi lánc, ahol a pénztárosok is bruttó 300 ezer forintot keresnek, egy kezdő egyetemi végzettségű restaurátor vagy egy húszéves gyakorlattal rendelkező levéltáros, könyvtáros fizetése ennél bruttó 100 ezer forinttal kevesebb – áll a dokumentumban.
Az aláírók szerint azonban ekkora fizetésre is csupán az országos kulturális intézmények némelyikében lehet szert tenni: az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozók bruttó átlagfizetése nem éri el a 200 ezer forintot és a munkatársak legalább kétharmadának fizetése sem haladja meg a bruttó 180 ezer forintot, a minden középfokú végzettségű munkavállalót megillető garantált bérminimumot.
A KKDSZ azt szeretné, hogy kezdjenek tárgyalásokat a 2018. évre vonatkozóan a szakszervezet által tavaly kezdeményezett bérpótlékemelésről, majd az átfogó bérrendezési politikáról.
Csóti Csaba az MTI-nek elmondta: a könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozók bérét több mint tíz éve nem rendezték. Tavaly ugyan a tárca szerint 15 százalékos béremelést hajtottak végre, ezt a mértéket azonban a KKDSZ számításai nem támasztják alá. A szakszervezet két alapvető követelése ezért a bérpótlék 50 százalékos emelése, valamint a kiszámítható bérrendszer megteremtéséről szóló tárgyalások megkezdése – közölte.
Csóti Csaba újságírói kérdésre válaszolva közölte: követeléseik elutasítása esetén a sztrájkot is fontolóra veszik. A petíciót több szakszervezet is támogatja.
