Foky Ottó (1927-2010) nevét hallva a legtöbbeknek sajnos semmi se jut eszébe, pedig az egyik legismertebb magyar animációsfilm-rendező munkáin gyerekek milliói nőttek fel.
A pályáját rajztanárként kezdett Foky kollégái unszolására jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára, melynek ajtaján a forradalom évében báb- és díszlettervezőként lépett ki, hogy aztán a Pannónia Stúdió, illetve a Bábfilm Stúdió keretein belül teljesedhessen ki.
Nevéhez a bábfilmek és tárgyanimációs filmek – így az Oscarra és Arany Pálmára is jelölt 1976-os Babfilm – mellett olyan klasszikus sorozatok fűződnek, mint a Mirr-Murr, a kandúr (1972-1975), A legkisebb ugrifüles (1975-1976), a Varjúdombi mesék (1978), a Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján megszületett Misi Mókus kalandjai (1982, illetve az ebből készített 1984-es egész estés film), a Varjúdombi meleghozók (1988), de neki köszönhetjük az esti mesék előtt mindig megjelenő Tévémacit is.
A rendszerváltás után eltűnt azonban az igény a munkái iránt (noha 2001-ben még Csukás Istvánnal közösen elkészítették a Süsü folytatásának szánt, annak fiáról szóló Süsüke, a sárkánygyereket), így feleségével, Foky Emmivel a mesekönyvillusztrációk felé fordult.
Utolsó nyomtatott munkája jó eséllyel az Eltévedt a Télapó címet viselő, 2010-ben megjelent Makk Marci-mese, van azonban egy munkája, mellyel a tévéképernyőkön kívül is sokan találkoztak már – anélkül persze, hogy tudnák, hogy az Fokyhoz kötődik.
Az ezredforduló körüli plázaépítési hullám egyik korai fecskéje, az 1998-ban megszületett Széna téri Mammut mellett három évvel később, 2001-ben emelkedett ki az újabb üzlethelyiségekkel csábító Mammut II., melyek közös jellemzője, hogy mindkettő előtt találhatunk művészi alkotásokat, így egy kedves mammutot, írott köveket, de egy jókora, krómacélból készült 1956-os emlékművet is.
A rettegett Katonai Fogház helyén épült, két, üveghíddal összekötött épületből álló bevásárlóközpont újabb tagja azonban belső terében is szép számmal hordoz díszeket – ezek közül a legrendkívülibb egyértelműen a földszintről az első emeletre repítő mozgólépcső felett kapott helyet, és egy fordított világot mutat be, melyet Foky Ottó tervei alapján Csisztu Péter készített el:
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Rajta tükörpatakban játszó barlangi medvékkel és bocsaikkal, gyapjas orrszarvúval, egy óriásszarvassal és két dodószerű madárral:
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Az alkotás felállításakor ennél még jóval több állatot mutatott be – a szobrász honlapjáról elérhető fotón ugyanis egy nem épp nyugodt kardfogú tigris, két óriáshód, illetve egy teknős is felbukkan:
Fotó: Csisztu Péter
Hogy miért cserélődött le tizenöt év alatt az állatsereg jó része? A kérdésre talán sosem születik majd válasz, de egy biztos: ezentúl legalább néhány erre járónak eszébe jut majd a 2012-ben elhunyt Foky Ottó neve, akire a mozgólépcső közelében egyetlen emléktábla sem emlékeztet – pedig egy ilyen kivételes életművel igazán megérdemelné.
