Hornyák Balázs immár közel húsz éve gyűjti a közel- és régmúlt cigarettásdobozait, bundák zsebeiben évtizedeket túlélt cigarettáit és dohányzástörténeti emlékeit, melyeket saját oldalán, a Dohánymúzeumon mutatja be.
Gyűjteményének legérdekesebb részeit a laikusok számára egyértelműen a különböző gyárak, kisebb-nagyobb vállalatok, vagy épp boltok és kiállítások reklámajándékként, vagy vállalati cigarettaként gyártatott dohányárui.
A gyűjtő kutatásai szerint az első egyedi cigaretták a két világháború közt jelentek meg, így a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Kaszinó, vagy a Nemzeti Színház nevével, a szocializmusban azonban egy szempillantás alatt kezelhetetlenné vált a helyzet: az ötvenes években még csak az országos események, vásárok, vagy ünnepek apropóján készültek saját papírdobozok, a hatavanas évektől azonban egyre növekvő számú cég is saját márkákat hozott létre, melyekhez az esetek jó részében az egri cigarettagyár biztosította a szívnivalót, grafikai megoldásaik pedig néhány kivételtől eltekintve a Fecske csomagolását is tervező Pók Pál rajzasztalán születtek meg.
A Fecske / via Retronom
A harminchét éven át az egri gyár grafikusaként dolgozó Pók több mint hatszázötven csomagolással gazdagította a magyar dohánytörténetet – a legrendkívülibbek a Dohánymúzeum oldalán érhetők el, de a hetvenes évektől boldog-boldogtalan által rendelt saját márkák közül a legszürreálisabbakat mi is kiemeltük.
