Kultúra

Gyönyörű áruház is magasodhatna ma a Deák tér fölé

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 09. 27. 14:36

Ha elkészült volna a mai Akvárium klub helyére tervezett épület, talán még ma is üzletházként – vagy luxushotelként – működhetne.
Korábban a témában:

A város rejtett, sokak számára észrevehetetlen szépségeit szemléző cikksorozatunk, a térképen is követhető Ismeretlen Budapest keretein belül sokszor mutatunk be a tervasztalt különböző okokból sosem elhagyó, de grandiózus terveket, így az Astoria sarkára tervezett új Nemzeti Színházat és toronyházat, a szomszédos ELTE-épületek fölé megálmodott sci-fi jövőt, vagy épp a Károly körútra szánt, amerikai stílusú felhőkarcolót. Ma is ezen a környéken maradunk, és az Erzsébet tér sarkáig kirándulunk, hiszen a most Akvárium néven működő klub helyén egy évszázaddal ezelőtt
csodás áruház születhetett volna.

A telek persze egyáltalán nem volt üres, hiszen itt állt a kétemeletes, klasszicista Kemnitzer-ház, mely Kemnitzer János tímármester megrendelésére 1821-ben készült el.

A Brein Ignác terveit dicsérő épület tetején a következő évben jelent meg a kor egyik kiemelkedő és termékeny szobrásza, Dunaiszky Lőrinc (egy másik munkáját, a kalandos történetű Vadembert korábban már bemutattuk) által készített, két fekvő törököt ábrázoló szobra, ami miatt a Deák teret sokszor Török térként emlegették.

Az épület, illetve szomszédai lebontását már a századforduló után röviddel, 1904-ben fontolóra vették, hiszen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szerint azok nem voltak méltók az éppen megszületett Sugár (Andrássy) út déli torkolatához, ahol Andrássy tér néven apró, a Bajcsy-Zsilinszky útra való kanyarodást segítő teret kívántak létrehozni, sőt, jó eséllyel a végül az Országház mellé került, 1945-ben eltüntetett (a másolatát tavaly avatták fel a téren) Andrássy-lovasszobrot is ide helyezték volna.

A bontás terve a következő években, illetve évtizedekben újra előkerültek, de a hét épület sorsát végül nem Budapest 1945-ös ostroma, hanem az új kor városrendezési elvei pecsételték meg: 1948-ban döntés született a Deák tér Erzsébet térrel való egybeépítéséről, 1962-ben pedig mindegyik épületre kiadták a bontási engedélyt. A házak két év alatt semmivé váltak.

Na de kanyarodjunk vissza a századelőhöz, hiszen két bontási terv közt arra is jutott idő, hogy a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1909-1910. évi építészeti nagypályázatában a Kemnitzer-féle telekre építendő, tetszőleges magasságú, Deák térre nyíló

világvárosi nagy árúház

megtervezésére írjon ki versenyt.

A Magyar Építőművészet VIII. évf. 5. számában közölt részletes építési programból kiderül, hogy az épületben a szokásos termek mellett egy
nyolcszáz főt kiszolgálni tudó személyzeti ruhatárnak, kétszáz fős személyzeti étkezőnek, hatszáz főt befogadni tudó, tánc- illetve hangversenyteremmé is alakítható színházteremnek, kávéháznak, vendéglőnek, sörháznak, automata-buffet-nek, télikertnek, illetve egy tíz autóra méretezett garázsnak is el kellett férnie.

A lapszámban A pénz hatalma jeligével érkezett, győztes terv, illetve az ezüstérmes Point de vue mutatkozik be – előbbi Wannenmacher Fábián (1882-?), utóbbi pedig Szente Aurél munkája.

Point de vue

  Üvegtetős terem:

A belső díszlépcsőház:

A pénz hatalma

A homlokzat részlete:

A főlépcsőház és a szőnyegház részlete:

vissza a címlapra

Kommentek

Hungarian director István Szabó at the German Directors Award Metropolis ceremony at the University of Television and Film in Munich, Germany, 09 November 2014. Szabó is receiving an award for his life's work. This is the 4th time the prize, which comes with a 50,000 EUR endowment is awarded. Photo: TOBIAS HASE/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.