A Színházi Kritikusok Céhe megrendülten tudatta az egyetemi tanár, irodalomtörténész, dramaturg és kritikus halálhírét közösségi oldalán.
Kiváló tanár és irodalomtörténész volt, remek stiliszta és nagy tudású, kitűnő tollú kritikuskollégánk.
Egyelőre nem vagyunk képesek többet mondani, megrendülten állunk.
Tarján Tamás 1949. július 24-én született Budapesten. 1973-ban az ELTE magyar–néprajz szakán szerzett diplomát, majd a modern magyar irodalom tanszék oktatója, később docense lett. Rendszeresen dolgozott a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban és több mint kéttucatnyi önálló kötetet publikált.
1986-ban József Attila-díjjal, 1995-ben Pro Literatura-díjjal, 1997-ben Komlós Aladár-díjjal, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el a munkáját.
Schein Gábor a Literán így búcsúzik tőle:
Ő mindvégig képes volt megőrizni teljes elkötelezettségét a tanítás, a barátok és a hallgatók iránt, ugyanakkor független maradt az akadémiai és az egyetemi világ hierarchiájától. Sokat állt színpadon, pódiumon, katedrán, de belső világát csak kevesek előtt tárta föl. Rengeteg befejezetlen beszélgetés maradt utána, halála ezért különösen fáj.
A teljes szöveg itt olvasható.
Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor
