Sokáig tologattam a Netflix július végén megjelent saját gyártású sorozatát, az Ozarkot. Se Jason Bateman (Förtelmes főnökök, Az ítélet: család, ez hozta meg Batemannek az igazi sikert 2005-ben Golden Globe-ot is nyert), se Laura Linney (Igazából szerelem, Éjszakai Ragadozók) neve nem vonzott annyira, hogy elkezdjem. Pedig a kissé breaking bades (Totál szívás) hangulatú sorozat a nyár egyik meglepetése, Jason Batemanről kiderült, hogy sokoldalúbb a közepes vígjátékoknál, és egy mellékszerepnél is többre hivatott.
A történet szerint a Byrde-családnak messze több gondja van annál, mint hogy Wendy Byrde (Laura Linney) hűtlen a férjéhez. A család jó ideje a második legnagyobb mexikói drogkartellnek dolgozik Camino Del Rio ( Esai Morales) vigyázó szeme alatt. Azt viszont minden kezdő pénzmosónak illene tudnia, hogy a maffiózóktól nem érdemes lopni, éppen ezért Byrdék is költözni kényszerülnek. Két gyerekkel, a kertvárosi unalomból Missouriba hurcolkodnak, az ozarki tavakhoz. A környéket hillbillyk és redneckek lakják, akik ijesztően kényesek a két megnevezés közötti különbségekre. Marty Byrde (Jason Bateman) utolsó elkeseredésében és családja testi épsége érdekében bökött rá az isten háta mögötti vidékre, ahol a kötelező jármű nemcsak egy pickup, hanem egy motorcsónak is. Errefelé csak nyáron járnak emberek, akkor megtelik a tó környéke, egyébként pedig nincs sok látnivaló a sztriptízbáron kívül.
Őszintén szólva, az első részek után reméltem, hogy A törvény nevébenhez hasonlóan konkrét lezárást kap a sztori, és nem húzzák el addig, hogy feladjam. Aztán kiderült, hogy igen, jön a második évad. Ha viszont nem nyújtják el túl hosszan, még benne van Byrdékben a folytatás. Egyrészt, mert korántsem szabadultak meg a mexikói kartelltől, és hogy nagyobb legyen a buli, a helyi hillbilly mákföldesek is beszálltak, másrészt nehéz megunni az ozarki akcentust és a motorcsónakos istentiszteletek hangulatát.
Eddig világos, hogy adott egy okos történet és egy érdekes vidék, de ettől még hamar elintézhetnénk az Ozarkot. Az igazi szerencséje a szereposztás. A Netflix ügyesen keveri a kártyáit, és olyan színészeket húz elő, akiket már rég bekategorizáltunk. Így volt például az Orange Is the New Blackben Jason Biggsnél is, akiről a kutya se gondolta volna, hogy többre képes egy Amerikai piténél, és bár még nem kezdtem neki, de érdekes lehet, hogy a Pletykafészek főférfija, a Chuck Basst alakító Ed Westwick mit művelt a májusban debütált, White Goldban.
Eddig Jennifer Aniston oldalán (Hivatali karácsony, Förtelmes főnökök, Szakíts, ha bírsz) láttam, de nem hittem, hogy képes többre, vagy megtalálja egy olyan lehetőség, ahol bebizonyíthatja, nem kell leírni egy életre. Bár túlságosan nem rugaszkodott el a karaktere az eddig megszokott családapa-szereptől, az Ozarkban ez csak a felszín. Megismerhetünk egy férfit, aki megdöbbentő hidegvérrel igyekszik megoldani, hogy megérjék a nagykorúságot a gyerekei. Vért izzadva agyal a korszakalkotó ötletein, hogy egy pillanat alatt omoljon össze újra minden. Bateman négy résznél ült a rendezői székbe, és Bill Dubuque-kel (A könyvelő, A bíró) olyat alkottak, ami beszippantja a nézőt. Azt is, akit egy kicsit se mozgat meg a pénz és a könyvelés világa, és amúgy nem ért belőle semmit.
Jason Bateman viszont még kevés lenne a sikerhez, a többi szereplő szintén szuper. Ott volt mellette a feleségét alakító Laura Linney, de az igazi show-t Julia Garner (Szeplőtelen fogantatás) vitte el Ruth Langmore-ként. Gyorsan szeretne sok pénzt, de közben ő lesz az egyik legérdekesebb karakter, aki lavírozik a bűnöző családja és egy új életcél között. Aztán ott van a sorozatban Jason Butler Harner, mint nyomozó. Végre nem egy heroikus FBI-ügynök, akinek az igazságérzete nem bírja elviselni, hogy az orra előtt mosnak pénzt, hanem egy igazi szociopata.
Valamikor 2018-ban jön a második évad.
(Borítókép: Netflix)
