Egy nő, aki sok évvel azután, hogy elhagyta észak-londoni ortodox zsidó kis közösségét, visszatér, és újra beleszeret gyerekkori barátnőjébe – így indul a Disobedience, Naomi Alderman 2006-os bestsellerének adaptációja, melyet most mutattak be a Toronto Filmfesztiválon.
A chilei rendező, Sebastián Lelio vette a kezébe a többszörösen érzékeny témákat boncolgató mozit, és ha hihetünk a Vulture kritikusának, a filmet nemcsak Rachel Weisz és Rachel McAdams szexjelenetei miatt érdemes megnézni. A Disobedience nemcsak azért feszegeti a határokat, mert a két nő szerelme egy szűk, szigorú kis hitközösségben bontakozik ki, hanem mert van egy harmadik barát is gyerekkorból, aki már az egyik nő, Ronit (Rachel Weisz) férje, és hamarosan a közösség rabbija lesz. Csak mint kiderül, Ronit és Esti (Rachel McAdams) szerelme nem újkeletű, sőt, tinédzserkorukban rajta is kapták őket. Innen már ki lehet számítani, hány akadály vár a szerelmesekre és szegény felesleges harmadikra.
Azt sajnos egyelőre nem tudni, a filmet bemutatják-e nálunk, és még trailere sincs, így egyelőre csak a kritikusok dicsérő szavaira támaszkodhatunk. A Disobedience készítésében Weisz nemcsak főszereplőként, de producerként is részt vett.
Címlapfotó: Curzon Artificial Eye
