Meséket már az írásbeliség megjelenése előtt is költöttek, és bár akkoriban még inkább a felnőtteknek szóló történetek voltak, s rendszerint a népi hiedelmekkel is keveredtek, de már akkor is a jó és a rossz éles elkülönítése volt rájuk jellemő, s valamilyen tanulsággal értek véget. Ha megnézzük a népmeséket, ott fedezhető fel legjobban a mondanivaló, könnyű, egy szóban megfogalmazható konzekvenciák formájában, ám az is megfigyelhető, hogy a jó dolgok elérése (fele királyság/boldog élet/királylány keze) nemcsak kiscserkészi jófejséggel érhető el.
Szorgalom – A szorgalmas és a rest leány népmese tanulságát a cím el is spoilerezi: hiszen előbbi lány jár majd jól, övé lesz riszpekt, a pénz, meg minden, ami ehhez kell. Ez szép és jó, csak gondoljunk bele, ha valakinek elmondják, hogy tegyen jót, mert utána előnye származik belőle, biztos a szorgalmas a legjobb jelző rá?
Jóindulat – A szegény ember szőlője című népmesében a szegény ember legkisebb fia (ki más) az egyetlen, aki megszán egy éhes békát, naná, hogy meg is lesz a jutalma érte, meg a fele királyság, meg a legsukárabb királylány. Oké, rendben, itt tényleg a jófejség után kerül elő a “Jó tett helyébe jót várj”-frázis, de főhősünk azért jól megszívatta testvéreit (háromszor), csak a miheztartás végett:
Elszántság – Sok mese főszeplője állhatatos és rendíthetetlen, ennek pedig sokszor meg is lesz az eredménye. Ilyen a Kőleves is, más kérdés, hogy mennyire rendes dolog hülyére venni egy öreg hölgyet, még ha szívtelen és zsugori is. További értelmezés: akinek szövegértelmezési problémái lesznek, ráfarag.
Bátorság – A főszereplők másik tulajdonsága, hogy nem ijednek meg a Mészáros Lőrinc-féle oligarcháktól, és ha elég állhatatosak, mit nekik Háromfejű, Hétfejű és Tizenkét fejű sárkányok. Más kérdés, hogy mennyire menti fel Fehérlófiát, hogy elpusztítja Fanyüvőt, Kőmorzsolót és Vasgyúrót.
Igazmondás – Fontos erény a szavahihetőség, Mátyás király juhásza pedig ilyen ember, aki ugyan bevallja, hogy elveszítette az aranyszőrű bárányt, de azt is, hogy egy nőért tette. Viszont az igazmondása felmenti, hogy valójában gerjedelme előrébb való volt, mint az urának tett ígérete?
Eszesség – A sikeres élethez jó adag leleményességre is szükség van. Tiszta sor, de A bíró okos lánya azt is megjeleníti, hogy ha valaki megvillantja a csúnyáját, övé lehet a herceg.
De nyergeljünk át a népmesékről klasszikus Disney-rajzfilmekre és nézzünk komplexebb tanulságot:
Kilépni a komfortzónából – Ficánka igazán bátortalan karakter, de egyszerűen neki is be kell látnia azt, hogy vannak helyzetek, amikor egyszerűen muszáj az embernek halnak a sarkára uszonyára állnia. Mellette Sebastian is rádöbben arra, vannak helyzetek, amikor nem a locsifecsivel lehet dolgokat elérni, és hiába ez a legnagyobb támasza, pajzsa és fegyvere egyben, vissza kell belőle venni. Viszont ez továbbra sem menti fel a mesét, hogy azt propagálja: igazán fontos, ami az ember lányának lába között van, ahogy a fentebbi népmesében is: hiszen Ariel tulajdonképpen beáldozta addigi legnagyobb kincsét, a hangját, hogy kapjon helyette lábakat meg genitáliát. És ezt persze miért? Hogy megszerezze a pasit.
Elfogadás – A szépség és a szörnyeteg egy újabb rajzfilm, ami azt hirdeti, nem a borítója alapján kell megítélni egy könyvet, hanem a tartalma alapján. Legyen hát bármily ronda is a Szörnyeteg (lévén, hogy Szörnyeteg), lelke mélyén szerethető pacák. Viszont álljunk is meg itt nyomban: lássuk be, nem túl egészséges a szereplők viszonyrendszere. Adott egy gőgös, nagyképű és irigy herceg, akit ezen tulajdonságai miatt jól megérdemelten szörnyeteggé változtat egy tündér, és az átkot csak úgy lehet megtörni, ha a herceg eléri, ilyen ábrázattal valaki belé szeressen.
Hősünk ennek érdekében mit tesz? Az első kastélyához tévedt lánykát, Belle-t egyszerűen fogja és bedobja a várböribe, majd várja, hátha fülig belehabarodik. Ez tulajdonképpen meg is történik, Belle-ben el kezd dolgozni a Stockholm-szindróma, hiszen ugyanúgy kezd el viselkedni, mint a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek egy része: szeretetet és részvétet kezd érezni kínzója, fogvatartója iránt, pedig ép ésszel az lenne a logikus, hogy gyűlölnie kéne. További problémáink A szépség és a szörnyeteggel emitt.
Segíteni az elesetteket – A Robin Hood üzenete valóban szimpatikus: van egy mezei tolvaj, aki nem önös érdekből, hanem másoknak reményt adva kirabolja a gazdagokat és a megszerzett javakat a szegényeknek adja. A mese persze meg tudja erősíteni azt, hogy a nehéz helyzetek összekovácsolják az embereket, de azért azt se felejtsük, hogy van egy ilyen olvasata is: “a cél szentesíti az eszközt”. Vagyis annak érdekében, hogy boldoguljunk, minden társadalmi norma felrúgható és legitimálja az útonállás intézményét.
Harcolni az igazságtalanság ellen – Ludas Matyi a szegény ember Robin Hoodja, aki ugyanúgy a zsarnokság ellen harcol, mint ángélus ismerőse. Viszont elgondolkodtató, hogy szükséges-e valakit háromszor is megleckéztetni egy vélt vagy valós rossz élmény miatt. Ludas Matyi elégtétel iránti vágya ugyanis mintha átcsapna bosszúszomjba, ami nem annyira szimpatikus lépés.
