Hofi Géza mindig színész akart lenni, érettségi után többször jelentkezett a Színművészetire, de nem vették fel. A porcelángyári munka mellett járt abba a magán-színiiskolába, ahová Sztankay István és Sas József is, majd elvégzése után szerződött le a debreceni színházhoz, ahol csak kis szerepekben tűnt fel, de a szünetek róla szóltak. Viccet, paródiát csinált előadásból, színészekből, bárokban, éttermekben lépett fel. Előadásainak terjedt a híre, 1968-ban pedig a táncdalfesztivál paródiájával berobbant a köztudatba.
Az országos hírnév fordulópontot jelentett, szerződést ajánlott neki egy pici színház, amely a háború előtti politikai kabaré feltámasztásával próbálkozott. Hofi a Mikroszkóp-színpad legnépszerűbb fellépője lett. Tizenöt évvel a legendás, Kossuth-díjas nevettető halála után az RTL Klub XXI. század című műsorában egykori kollégái meséltek arról, ki is felügyelte Hofi Géza munkáját, egyengette karrierjét, írta poénjait. A Blikk a műsor alapján azt írja, ez az ember lehet a megoldása annak a rejtélynek, hogy Hofi Géza olyan merész politikai viccet is elsüthetett a közönség előtt, amiért mások talán börtönbe kerültek volna.
Sas József elárulta, a támogató Komlós János kabaréigazgató, humorista, konferanszié volt. Ő a Rákosi-korszakban a rettegett Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kihallgató tisztje volt, de humoristaként is színpadra lépett, és ő lett Hofi Géza állandó szövegírója, az 1970-es években a Mikroszkóp Színpad igazgatója, ahol Hofi szerepelhetett. Szirtes Tamás rendező szerint a poénokat a néző már várta.
Úgy hatottak, mint a rögtönzés, de természetesen nem voltak azok.
Hofi és Komlós közösen alakította ki a „közülünk való melós” karakterét. A humoristának az igazán nagy népszerűséget a tévé hozta meg, ő pedig egyre merészebb lett, és már a sakkozó Kádár Jánost is kifigurázta. Tehette, Komlós írta a paródia szövegét, amely hatalmas siker volt, Kádár is jól szórakozott rajta, Berlinben is bemutatták, feliratozva, éppen akkor, amikor a magyar pártfőtitkár odament.
Hofi Gézából azonban nemcsak Komlós miatt lett a nemzet megmondóembere. Bár az egyszerű, nyersen fogalmazó kisember stílusát valóban tudatosan alakították ki, de Farkasházy Tivadar szerint egy figurát nem lehet éveken át hitelesen hozni, ha nem igazi. Hofi mindig megőrizte a porcelángyári melós alulnézetét, így élte életét a színpadon, ezért szerették – mondta a humorista magyar politikai kabaré legnagyobb alakjáról.
Az 1980-as évek elején a Madách Színházhoz szerződött le, ahol önálló műsort kapott, és a Madách Kamarában ért sikerei csúcsára. Műsora a színház fő programja lett. Hofi Gézát 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, de nagyobb elismerésnek tartotta, hogy volt műsora, amely 1500 előadást is megért.
