Az első világháború utolsó évében, 1918-ban épített, majd vízre bocsátott SM UB-122 bármennyire is volt félelmetes a tíz torpedójával, és a harmincnégy fős legénységével, a németek mégsem voltak képesek megfordítani velük a háborút.
1918. novemberében az angol partoknál végül közel két tucat német tengeralattjáró adta meg magát, és indították el azokat a Medway folyón felfelé, egy óriási roncstelep felé, hogy megfosszák őket még használható alkatrészeiktől, a felesleget pedig szétbontsák, hogy azok aztán mindennapos használati tárgyakként, vagy új fegyverekként szülessenek újjá.
Az SM UB-122-nek azonban nem volt szerencséje, hiszen 1918. november 24-én, az alacsony vízállásnál egyszerűen megfeneklett. A félelmetes halálosztó azóta is – szinte napra pontosan kilencvenkilenc éve – ott nyugszik a Medway iszapjában, alacsony vízállásnál pedig közel egészében láthatóvá válik, egyedüliként a brit partoknál elsüllyedtek közül.
A kérdéses hajó egyébként nem volt túl sikeres a harcban, hiszen mindössze két őrjáratot teljesített, harci győzelmek nélkül, kilencvennégy UB III típusú társa azonban komoly eredményeket ért el: két nappal a fegyverszünet előtt pédául elsüllyesztették a HMS Britanniát, sőt, 1916 és 1918 közt összesen 519 kereskedelmi és hadihajó végzetéért voltak felelősek.
