A Föld népessége villámgyorsan nő: Kína és India lakossága évekkel ezelőtt átlépte az egymilliárd főt, a világvárosok pedig egyre mohóbban kebeleznek be újabb és újabb területeket. Az ipari forradalom okozta városrobbanás során viszont már felbukkant egy lehetséges megoldás az egyre több területet igénylő városok kordában tartására:
Ez persze a vasbeton felhőkarcolók megszületéséig technológiai korlátokba ütközött, ma viszont már elképzelhető lenne egy hasonló elven működő város, vagy városrész megépítése, sőt, a jövőben talán épp ilyen építmények hálózzák majd be a Földet.
Íme néhány a legérdekesebb, az elmúlt évszázadban papírra vetett álmokból, melyeket jövőbe látó építészek, vagy grafikusok álmodtak meg.
Grant E. Hamilton képregényrajzoló műve a The Judge nevű amerikai szatirikus hetilap számára, melyben a jövő városát (vagy inkább városnegyedét) egy saját telefonközponttal, vasútvonallal, iskolával, színházzal, bárral, húspiaccal és egy jókora italméréssel képzeli el.
A vasbeton vázas, sokemeletes kertváros (James Wines, New York, 1981), melynek alapját A. Walker 1909-ben, a LIFE Magazine lapjain megjelent ábrája adta.
Bábel második tornya, Toshio Ojima 1992-ben elkészített terve, mely egy 100-150 év alatt, több, mint 300 000 milliárd dollárból kivitelezhető, harmincmillió embernek otthont teremtő épületként akár Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Horvátország összlakosságát is játszva befogadhatná.
Peter Neville és a Taisei Construction Corporation egymillió embernek otthont adó, négy kilométer magas lakótornya, az X-SEED 4000, Tokió, 1995
Shimizu Mega-City Pyramid, Tokiói-öböl, Dante Bini és David Dimitric, 2003
A gizai Kheopsz-piramisnál tizennégyszer nagyobb, 204 apró, nyolc szinten elhelyezett piramisból és irodaépületből felépülő megapiramis 2004 méterre emelkedne a tengerszint fölé – amennyiben valaha is elkészül.
A moszkvai Kristálysziget, Sir Norman Foster 2007-es terve
A négyszázötven méter magas, megújuló energiaforrásokat használó, lótuszszerű épületet egy második héj védte volna meg a moszkvai időjárási viszontagságoktól, illetve minimalizálta volna a téli hőveszteséget. Az eredeti tervek szerint mindez 2014-re elkészült volna, de a gazdasági válság miatt a projektet felfüggesztették.
A Dubai City Tower (Dubai Vertical City), a Meraas Holding 2008-as álma
A szintén a városban található, 828 méter magas Burdzs Kalifánál közel háromszor magasabbra törő, 2400 méteres torony négyszáz szinten várná a lakókat és adna helyet a kiszolgáló egységeknek. Energiáját a torony csúcsán lévő, négyszáz méter magas csúcs adná, liftje pedig kétszáz kilométeres óránkénti sebességgel repítené a lakókat saját lakosztályaik felé.
Jake Murray, 2010
