A világban utazva számtalan romváros, vagy épületrom mellett haladunk el, melyet a történelemre akár egy szemernyit is fogékonyan, vagy egyszerűen csak a kötelező turistacélpontok egyikeként jórészt meg is látogatunk, de a derékig, vagy vállig élő falak közt sétálva az ember sokszor egyáltalán nem tudja elképzelni, hogy a hely hogyan festett évszázadokkal, vagy akár egy-két évezreddel korábban.

Ebben természetesen a legtöbb helyen csinos grafikák, vagy makettek segítenek, sőt, számos helyen a részleges, vagy teljes visszaépítés mellett döntöttek. Van azonban ennél egy fokkal történelemhűbb mód is, melyet az olasz színpadi tervező, Edoardo Tresoldi nemrégiben az ősi olasz kikötőváros, Siponto óriási templomán alkalmazott.

A görögből római várossá lett Sipontót a Római Birodalom bukása után több nép katonái is elfoglalták, de sorsát XIII. századi földrengések is nehezítették.

Ekkor semmisült meg az egykor gyönyörű temploma is, mely most a fémhálókat előszeretettel alkalmazó Tresoldnak köszönhetően újjászületett, hiszen a romokon a templom egykori formáját felvevő háló emelkedik, mely a látogatóknak minden eddigi megoldásnál látványosabban és egyszerűbben adja át az egykori tér méretének és látványának érzetét.

“Az üveg nem ilyen: ebben az épületben érezheted a szelet, hallhatod a külső zajokat… itt nincs igazán olyan, hogy belül és kívül.”

A templom formájáról nem álltak rendelkezésre biztos adatok, de a még mindig csak 28 éves művész és csapata egy egész sornyi, a sipontóival egyidős templomot látogattak meg, és mérték meg a fontosabb adataikat.

Szerencséjükre a középkori olasz templomépítészetben az építők ugyanazokat a szabályokat – így például az aranymetszést – tartották szem előtt, tehát a rendelkezésre álló adatokból és a romok vizsgálatából könnyen meghatározhatták az épület egykori képét.