Peter Doig talán kipróbálta néhányszor az LSD-t fiatalon, az 1970-es évek Kanadájában, de attól még pontosan emlékszik, hogy megfestett-e egy bizonyos képet, vagy sem. Ő legalábbis ezt állítja. Van valaki, aki viszont ennek az ellenkezőjét, és hogy igazának érvényt szerezzen, a bíróságig is hajlandó elmenni. Az igazság pedig, ebben az esetben több millió dollárt jelenthet.
A skót származású Doig, akit kísérteties, mágikus tájképei tettek a világ egyik legkeresettebb képzőművészévé, egy napon levelet kapott, benne egy festményről készült fotóval. A feladó arra kérte a művészt, hogy legyen kedves és igazolja, hogy a kép az ő egyik korai munkája.
„Nagyon szép kép, de nem az enyém” – válaszolta udvariasan Doig, és a maga részéről el is felejtette volna az ügyet. Csakhogy a festmény tulajdonosa, bizonyos Robert Fletcher nem hagyta ennyiben, és beperelte a művészt. A férfi valaha egy kanadai javító-nevelő intézet felügyelője volt. Azt állítja, hogy az egyetemista Doig eltöltött ott egy kis időt, és ott festette a szóban forgó képet. A 62 éves, nyugalmazott fegyőr most szeretné eladni a festményt, már meg is talált is egy chicagói műkereskedőt, aki segítene neki ebben. A hitelesítési pert együtt indították Doig ellen.
A tét nem kicsi. Az 57 éves Doig festményei 10-25 millió dollárért kelnek el az aukciókon. A felperesek ráadásul nem csak azt akarják elérni, hogy a bíróság kötelezze a művészt a festmény hitelesítésére, de külön ötmillió dollár is követelnek Doigtól kártérítésként. Keresetüket arra alapozzák, hogy a művész tinédzseréveiben van egy jókora sötét folt. Fletcherék szerint, Doig azokban az években jóformán azt sem tudta, hogy merre jár, vagy mit csinál éppen. „Minden művésznek vannak korai alkotásai, amiket később, érett fejjel inkább megsemmisít” – mondja William Zieske, a képtulajdonos, és a műkereskedő ügyvédje.
Fletcher azt állítja, 1975-ben találkozott egy fiatalemberrel az akkori munkahelyén, az ontarioi Thunder Bay-ben. A skót származású srác, Pete Doige korábban a Lakehead Egyetemen tanult művészettörténetet, de LSD birtoklása és terjesztése miatt elítélték. A nevelőintézetben Fletcher lett a pártfogója, szabadulása előtt ő segített neki munkát szerezni, és a sivatagi tájat ábrázoló, cím nélküli, Pete Doige néven szignált, akril-vászon festményt is azért vette meg tőle száz dollárért, mert aggódott, hogy pénz nélkül a fiú újra droggal kezd kereskedni.
Néhány éve Fletchert meglátogatta egy ismerőse, ő mondta neki, hogy a falon lógó festmény egy nagyon híres művész alkotása, ami sokat érhet. A nyugdíjas férfi ezután megnézett néhány Doigról szóló filmet, és azt mondja, a gesztusaiból rögtön ráismert a fiúra, akin korábban segített. Azt mondja nagyon csalódott, amiért a sikeressé vált fiatalember ennyi év után letagadja, hogy valaha ismerte.
Doig szerint azonban a felperesek sztorija nem más, mint két név hasonlóságára épített mese, amiből hatalmas hasznot próbálnak húzni. Azt mondja, nem titok, hogy 16 – 17 éves korában, mielőtt elkezdett volna angol művészeti iskolákba járni Kanadában élt. Csakhogy soha sem hagyta el Torontót, soha nem volt javító-nevelő intézetben, soha sem ját Thunder Bay környékén, ahogy a Lakehead Egyetemre sem tette be a lábát. Csakhogy alperesként neki kell majd mindezt bizonyítani bíróságon, ami 40 év távlatából nem tűink egyszerűnek.
A világhírű festőművésznek azonban kiváló ügyvédei vannak. Azt mondják, hosszas kutakodás után sem találtak egyetlen papírt, ami bizonyítaná, hogy Doig volt az intézetben. Fletcherék válasza erre az, hogy talán nem is készültek iratok, hiszen a művészt kisebb súlyú vétségért ítélték el, de az is lehet, hogy a feljegyzések egyszerűen elvesztek azóta.
A festő jogászcsapatának van egy aduásza. Azt mondják rábukkantak a kérdéses kép valódi alkotójára, Peter Edward Doige-ra. A férfi 2012-ben meghalt, de a nővére még él, és ő az mondja, hogy a bátyja valóban járt hetvenes évek közepén a Lakehead Egyetemre, volt akkoriban javítóintézetben, és festegetett is. Az intézet egyik volt tanára azt állítja emlékszik erre a fiatalemberre, sőt arra a napra is, amikor a kérdéses képet festette.
Gary Feinerman bíró, az előzetesen ismertetett bizonyítékok alapján, még áprilisban döntött úgy, hogy az ügyben esküdtszéknek el dönteni. Művészeti szakértők szerint, ha Fletcherék nyernének is, az nem jelentené automatikusan azt, hogy egy több tízmillió dollár értékű festmény van a kezükben. Nem valószínű, hogy a műtárgypiacon többet érne egy jogerős ítélet, mint a művész szava. Igaz, ebben senki sem lehet biztos, hiszen nem zajlott még hasonló per a művészettörténetben.
