Wolfgang Höbel a „Mephisto, tanácstalan” című írásában megemlítette, hogy Vidnyánszky Attila különböző színházakban több mint száz előadást rendezett, Moszkvában díjjal ismerték el munkásságát, és csaknem két éve a budapesti Nemzeti Színházat vezeti, „mert Orbán Viktor jobboldali populista magyar államfő barátja és hű követője”.
„Arra a kérdésre, hogy mit csinál másként, mint (elődje) Alföldi (Róbert), azt mondta, hogy »mindent«” – írta a Der Spiegel szerzője, hozzátéve, Vidnyánszky úgy hangoztatja, hogy a keresztény értékekért lép fel, „mintha rózsafüzért imádkozna”. A főigazgató elmondta, hogy szeretné megnyitni színházát, és sok különböző világnézetű külföldi rendezőt is meghív, mert a magyar színházi világ évtizedekig elszigetelődött nemzetközileg.
A Madách Nemzetközi Színházi Találkozóról (MITEM) részletesen beszámoló cikkben Vidnyánszky Attila hangsúlyozta, hogy a nézeteltérésekről beszélni, és „érvelni, küzdeni és harcolni” kell. Kifejtette, hogy a magyar kulturális életben „a kozmopoliták és a nacionalisták” között százötven éve „árok” húzódik, amely „valójában egy szakadék”, és az egész ország megosztott abban a kérdésben, hogy a globalizált Európában van-e még létjogosultsága a nemzeti kultúrának.
Kiemelte, hogy amíg minderről vita zajlik, addig „minden rendben”, gond akkor van, amikor „például az én érvelésemet kirekesztik”.
