A bevándorlás ugyanúgy hozzátartozik Bécs múltjához, mint jelenéhez és jövőjéhez – hangsúlyozták az osztrák főváros és a múzeum képviselői, akik közösen szervezik az akciót. A beérkező tárgyak kezelésére külön munkacsoport alakult.
Tea és magnókazetta is jellemezte a korszakot
Wolfgang Kos, a múzeum igazgatója úgy vélte, a legnagyobb probléma várhatóan az lesz, hogy a szerényebb életkörülmények között csak kevés tárgyi emlék tudott fennmaradni.
Fotó: Wien Museum
Vida Bakondy, a projekt vezetője hangsúlyozta: a bevándorlás történetére koncentrálnak, a tárgyi emlékeket a hatvanas évektől a kilencvenes évekig bezárólag várják. Kiemelte: fontos, hogy minél előbb elkezdjék gyűjteni őket, mert félő, hogy előbb-utóbb nyomuk vész.
A szervezők példaként említettek néhány, a korszakot jól jellemző mindennapos használati tárgyat, köztük azt a jugoszláv zenéket tartalmazó magnókazettát – amelyet a nyolcvanas években egy jugoszláv bank osztogatott reklámajándékként a Bécsbe áttelepülteknek – vagy azt az Ausztriában hajdan kapható, Karadeniz nevű – amúgy Srí Lankán előállított – “török” teát, amelyet a törökök az otthonmaradtak kérésére gyakran vittek haza ajándékként, mivel náluk nem lehetett kapni.
A szociáldemokraták is támogatták
Arról még nem született konkrét döntés, hogy milyen formában mutatják majd be a beküldött tárgyakat, de a múzeum igazgatója azt sem zárta ki, hogy állandó kiállítás alapanyagát képezik majd az emlékek.
A kezdeményezés az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a Zöldek támogatásával valósul meg. Az SPÖ képviselője örömét fejezte ki, hogy a bevándorlás helyet kap a Bécs Múzeum gyűjteményében. A Zöldek képviselője szerint a kiállítás hozzájárul a bécsiek közösségélményhez.
