“Nagyon meglepődtem” – mondta Kóti Árpád az MTI-nek azt követően, hogy a hagyományosan a Nemzeti Színházban tartott ülésen a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész őt választotta a testület tagjává. “Az idén már másodszor lepődtem meg” – utalt a debreceni Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja arra, hogy március 15-én több mint öt évtizedes kimagasló színészi teljesítményéért Kossuth-díjat kapott.
Kóti Árpád felidézte, hogy felhívta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és telefonon közölte: “Megkaptad a nemzet színésze címet, adom Törőcsik Marit”. Kóti Árpádnak két egykori színművészeti főiskolai osztálytársa, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula gratulált elsőként, majd sorra vette át a telefont Tordy Géza, Molnár Piroska, Haumann Péter és Király Levente.
A díjak semmit nem változtatnak meg a munkájában, a kora – az idén töltötte be a 80. életévét – már inkább – jegyezte meg Kóti Árpád, aki este a debreceni MODEM művészeti galériába Marcus Andronicus szerepében lép közönség elé Heiner Müller Titus Anatómiája, Róma bukása című darabjában.
A Nemzeti Színház közlése szerint hétfő délután félórás tanácskozás után hozták meg döntésüket a nemzet színészei. Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente személyesen vett részt a tanácskozáson, Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Máthé Erzsi és Bitskey Tibor pedig telefonon adta le voksát. Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át Kóti Árpádnak.
A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.
Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.
A nemzet színésze jelenleg Berek Kati (2000-től), Bitskey Tibor (2014-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Kóti Árpád (2014-től), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től).
A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el).
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
Kóti Árpád 1934. november 15-én született a Békés megyei Bucsán. Kiskunfélegyházán járt testnevelési gimnáziumba, és középiskolai tanára biztatására kezdett versmondással foglalkozni. Érettségi vizsgáját követően egyszerre három intézménybe is felvételt nyert: a testnevelési főiskola, a soproni erdőmérnöki kar és a színművészeti főiskola közül az utóbbit választotta, bár saját bevallása szerint korábban színházi előadást sem látott. A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, osztálytársa volt Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági.
Első sikerét József Attila Hazám című versének elszavalásával még főiskolásként aratta tanára, Básti Lajos és osztálytársai előtt. 1958-ban a Békés Megyei Jókai Színházhoz szerződött. 1960 és 1963 között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a veszprémi Petőfi Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. 1963-ban Lengyel György hívására a debreceni Csokonai Színházba szerződött, a rendező először G.B. Shaw Szent Johanna című darabjában instruálta. Az intézménynek több mint öt évtizede – ma már örökös – tagja, és a várost és a társulatot a budapesti Nemzeti Színházért sem volt hajlandó elhagyni. Kóti Árpád első komoly sikerét a Kapaszkodj Malvin, jön a kanyar című színdarabban, a magyar hősi halott katona megformálásával aratta.
Elsősorban drámai karakterszerepek alakítója, a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. Szerepei közül kiemelkedik Csehov Ványa bácsija, Hamvai Kornél Márton partjelző fázik, Marin Drzic Dundo Maroje, valamint Tóth-Máthé Miklós Én, Károli Gáspár című darabjának címszerepe. Shakespeare Lear királyában először Edmund, majd Gloster szerepe találta meg, és 75 évesen eljátszotta a címszerepet is. Nagy sikert aratott Háy János Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként is.
Filmen is játszott, többek közt a Tűzoltó utca 25., illetve a Ponyvapotting című alkotásokban. Művészetének elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1978), az érdemes művész (1985) és a kiváló művész címet (2001). 1990-ben Aase-díjjal tüntették ki, 2002-ben megkapta a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díját. Két alkalommal kapott Csokonai-díjat, 2005-ben pedig Debrecen Kultúrájáért díjjal ismerték el művészeti tevékenységét. Idén márciusban Kossuth-díjjal tüntették ki több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként. A díj átvételekor így fogalmazott. “A színészet a legnehezebb pálya. Ugyanakkor játék, amelybe nem kell belehalni”.
